1978-ban született Topolyán. Egyetemi alapstúdiumait (2006) és a mesterképzést (2009) az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén végezte. A mesterképzés során főként a regionalizmus és a novellaelmélet összefüggéseit kutatta. Tudományos érdeklődésének témakörei: kortárs vajdasági magyar prózairodalom, a regionalitás jegyei irodalmunkban, az itt élő nemzetiségek kulturális és irodalmi kapcsolatai. 2011-ben és 2012-ben részt vett a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának nemzetközi konferenciáján, 2013-ban pedig a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nemzetközi imagológiai konferenciáján és a Kragujevaci Egyetem bölcsészettudományi konferenciáján. (V. Naučni skup mladih filologa Srbije). Jelenleg az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékének PhD-hallgatója.
Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok
E-mail: lodi.gabriella@citromail.hu
A doktori értekezés témája:
Regionalitás és intertextualitás az elmúlt két évtized kortárs vajdasági magyar novelláiban (témavezető: Dr. Hózsa Éva). A kutatás célja a közelmúlt vajdasági magyar novellatermése regionális aspektusainak és intertextuális kapcsolatainak vizsgálata néhány kortárs szerző a kilencvenes évektől napjainkig írott kisprózájában. (Tolnai Ottó, Gion Nándor, Lovas Ildikó, Balázs Attila, Szathmári István, Végel László, Szerbhorváth György, Aaron Blumm, Mirnics Gyula). Az esztétikai kommunikáció kanonikus érvényű változásainak következtében az ezredfordulón az irodalmi rendszer átalakulása, a regionalitás átértelmezése is bekövetkezett. A szociokulturális átrendeződéssel, a diszkurzív tér, az elvárások, a politikai-esztétikai elvek, az érvényben levő kódkonfigurációk, az irodalom-rendszer környezetének gyökeres átalakulásáról beszélhetünk. A kulturális önreflexió „globalizálódásával” nyilvánvalóan megváltozik az irodalom régiólétesítő teljesítménye is. A vajdasági magyar elbeszélés irodalomtörténeti előzményei, Szenteleky couleur locale-ja, Herceg regionalizmus-programja után napjainkban egy ironikus látószögből megmozgatott helyi szín kerül előtérbe a novellákban. A kutatás a következő szempontok és elméletek mentén közelít tárgyához: mikrotörténetírás, a történelem mikroátiratai, magán- és városmitológiák, virtuális irodalom (hagyományos és modern formák ötvözete), kulturális emlékezet és a vidék filozófiája. Mindezt átszövi a szövegek párbeszéde, intertextuális kapcsolatai. A regionalitásnak mint térségi intertextuális és interkulturális összehasonlításnak a lehetősége a kortárs kisprózában „lehetővé teszi a sajátnak az idegenben való dialógusát” (Szirák Péter: Kánon és regionalitás a huszadik századi magyar irodalomban, 1999).
Jelentősebb publikációk:
Lódi G. 2011: Az ünnepkörök és a hozzájuk kapcsolódó népszokások szerepe, kulturális megnyilvánulása Gion Nándor Virágos katona című regényében. – Tanulmányok. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének Kiadványa.
Lódi G. 2011: Irodalom, regionalitás, emelt szintű oktatás. – A tehetséges tanulókkal való munka módszertana. Szabadka. MTTK.
Lódi G. 2012: Az ünnepek előfordulása és funkciója Gion Nándor családregényében. – De historia urbis nostrae II. Helytörténeti tanulmányok Szenttamás múltjából.
Lódi G. 2012: Mikrovilágok, novella- és könyvalakváltások. – Könyv – kommunikáció – kompetencia. Szabadka. MTTK.
Lódi G. 2013: Etnokulturális sztereotípiák a kortárs vajdasági magyar novellákban. In: Pieldner J.–Pap L.–Tapodi Zs.–Fortisek P.–Papp K. (szerk.): Kulturális identitás és alteritás az időben. Speculum Historiae Debreceniense.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyar tudományos életet – a bölcsészettudományok terén – sajnálatos módon a nehézkes kapcsolatfelvétel és információcsere jellemzi, az anyaországi, de a szerbiai tudományos közeggel összefüggésben is. A tudományos utánpótlás jövőképe bizonytalan, a vajdasági magyar fiatal értelmiségiek többsége a lehetőségek hiányában inkább külföldön érvényesül(het).
