1983-ban született Újvidéken. Jelenleg Pécsen él, 2011 óta a Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának nappali tagozatos PhD-hallgatója. A PTE TTK Földrajzi Intézetében geográfus szakon szerezte diplomáját, ahol jelenleg kutat és oktat. Kutatási területek: politikai földrajz, etnikai földrajz, történeti földrajz. Kutatási téma: önrendelkezési potenciálok, területi autonómiák Közép- és Dél-Európában. Egyéb kutatási témák: Vajdaság etnikai földrajza, illegális migráció a Balkánon, etnokratikus rendszerek. Magyar, angol és szerb nyelven publikál. 2013/14-ben Nemzeti Kiválóság Program Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjas.
Tudományterület: természettudományok, földtudományok
E-mail: lephafta@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A kutatás arra keresi a választ, hogy vajon a földrajzi sajátosságok, az etnikai arányok, a kulturális távolság, a gazdasági helyzet, vagy a politikai rendszer fejlettsége előrejelezheti-e egy autonómia megvalósulását. A doktori értekezés célja a vajdasági és más közép-európai tapasztalatokból kiindulva egy olyan modell felállítása, amely objektív, tudományos alapokon képes összehasonlítani a különböző kisebbségi közösségek autonómialehetőségeit. Jelentős számú a monográfia a témában, több munka szól különböző autonómiák működéséről, de csak kevés próbálkozik rendszerbe illeszteni azokat, így a disszertáció elsősorban a szintézisre koncentrál. Általánosan, a társadalomtudományok többi területéhez hasonlóan a legnagyobb kihívást az említett tényezők mérése okozza, melyeknek környezete entitásról-entitásra különbözik, így nem hasonlíthatók össze közvetlenül. Ebből következik, hogy direkt módon nem mérhetők, a tényezők számszerűsítése meglehetősen nehéz, ezért erre a célra egy hierarchikus mátrix kerül bevezetésre, amely egy fokozatos feltételrendszert alakít ki, és a megfelelő szintre egyszerűsíti a vizsgált tényezőket. A kutatás haszna, hogy pontosan rá tud mutatni azokra a tényezőkre, amelyek segíthettek, vagy meggátolhattak egy önrendelkezési folyamatot, így többek között választ adhat arra, hogy miért, vagy miért nem szabad összehasonlítanunk a vajdasági magyarok helyzetét a dél-tiroli németekével vagy a macedóniai albánokéval.
Jelentősebb publikációk:
Léphaft Á. 2011: A recens magyarellenes incidensek területi összefüggései a Vajdaságban. – Mediterrán és Balkán Fórum. V/1. évf. 14. sz. 17–25. o.
Léphaft Á. 2011: Szerb térnyerés a Vajdaságban. – Közép-Európai Közlemények. 14–15. sz. 109–115. o.
Reményi P.–Léphaft Á. 2013: A nemzetépítés kérdőjelei Koszovóban. – Vikek. 12–13. sz. 159–163. o.
Pap N.–Nagy J. T.–Végh A.–Léphaft Á. 2013: A magyarországi muszlim migránsok az információs társadalomban. – Információs Társadalom. 13. évf. 3–4. sz.
Léphaft Á.–Németh Á.–Reményi P. 2014: Ethnic Diversity and Polarization in Vojvodina. – Hungarian Geographic Bulletin. [megjelenés alatt]
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és a tudományos utánpótlásról:
Mivel nem vagyok szerves tagja a vajdasági magyar tudományos életnek, kívülállóként nincs pontos képem a jelenlegi állapotokról.
