1986-ban született Újvidéken és jelenleg is ott él. 2009 óta a temerini Lukijan Mušicki Szakközépiskola jog, illetve alkotmány és állampolgári jogok tanára, 2010 óta az újvidéki Mihajlo Pupin Villamossági Szakközépiskola alkotmány és állampolgári jogok tanára. Oklevelet az Újvidéki Egyetem Jogi Karán szerzett 2010-ben. 2012-ben sikeres jogi szakvizsát tett. Tanulmányait az Újvidéki Egyetem Interdiszciplináris és Multidiszciplináris Központjának (ACIMSI) Társadalmi Nemek Központjában folytatta, ahol harmadéves PhD-hallgató. Kutatási témája: magyar nők karrierválasztása Szerbia felsőoktatási rendszerében interdiszciplináris megközelítés (témavezető: Dr. Pető Andrea, az MTA doktora, CEU). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol és alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. A Collegium Talentum másodéves kollégistája. Soós Kálmán ösztöndíjas (2012–2013). Várady kiválósági ösztöndíj-hitel nyertese (2013–2014). Jelenleg a Nemzeti Kiválóság Program határon túli ösztöndíjasa. A COST GenderSTE Akció tagjaként a Gender Innovation munkacsoport alelnöke.
Tudományterület: társadalomtudományok, multidiszciplináris társadalomtudományok
E- mail: karolina.lendak@uns.ac.rs
A doktori értekezés témája:
Azok a magyar ajkú egyetemisták, akik az általános és középiskolai tanulmányaikat anyanyelvükön végezték Vajdaságban, általában csak a többségi nemzet nyelvén, azaz szerbül folytathatják egyetemi tanulmányaikat. Ahhoz, hogy sikeresek legyenek az egyetemen, a nyelvi gátlásaikat minél előbb le kell küzdeniük. Sajnos a környezet nyelvének oktatása nem elég hatékony az iskolákban, így az egyetemisták egy része részben a nem megfelelő nyelvismeret miatt otthagyja az egyetemi képzést, illetve Magyarországon tanul tovább. Ez is egy formája a magyar értelmiségi elit távozásának Vajdaság területéről, amit meg lehetne akadályozni nyelvi, oktatásügyi és tudománypolitikai reformokkal.
A kutatás célja kimutatni, hogy a felsőoktatásra és az akadémiai karrier építésére milyen mértékben vannak kihatással a nyelvi gátlások, vagyis kihatnak-e az egyetemisták és a tanárnők akadémiai sikereire, és vajon a nyelvi korlát képezi-e az (egyetlen) kirekesztési tényezőt. A kutatásban a hangsúly a Science, Technology, Engeneering and Mathematics (STEM) – természettudományi, technológiai, mérnöki és matematikai szakokon tanuló egyetemista hölgyeken és akadémiai karriert választott nőkön van. A munka másodlagos célja felhívni a figyelmet arra, hogy a munkaerőpiacon nagy szükség van a STEM-szakemberekre, és előnyös lenne a nőket e tudományágak felé irányítani, ezzel csökkenteni a nemi alapú szegregációt az egyetemeken belül.
Az empirikus adatokat mélyinterjúk készítésével gyűjtöm be az Újvidéki Egyetemen: 30 interjú a STEM-szakokon tanuló és dolgozó nőkkel, 10 interjú a humán szakokon tanuló és dolgozó nőkkel, és tovább 10 interjú szerb anyanyelvű STEM- és humán szakokon tanuló és dolgozó nőkkel, őket használom kontrollcsoportként. Emellett a begyűjtött adatokat összevetem az Újvidéki Egyetemen STEM-szakokon tanuló és dolgozó, illetve a humántudományok terén tanuló és dolgozó magyar és szerb ajkú férfi egyetemistákkal és tanárokkal mint kontrollcsoporttal. Emellett 923 kérdőívet elemzek majd, amelyeket a vajdasági magyar/szlovák/román nyelven tanuló végzős diákokkal töltettem ki. A kérdőívek a továbbtanulási szándékot kutatják, illetve a diákok véleményét a műszaki tudományok terén tevékenykedő nőkről.
A várható eredmények szerint kevesebb nehézséggel kell megküzdeniük azoknak a magyar nőknek, akik STEM-területeken folytatják tanulmányaikat, mint azoknak akik pl. a Közgazdasági Kart vagy a Jogi Kart választják. A kirekesztés többszörös a magyar nők esetében az akadémiai közösségben, úgy a társadalmi nem alapján, mint nyelvi és etnikai alapon is – vagyis egy látható és két láthatatlan összetevő által. Ezek elbizonytalanodást és ambíciócsökkenést eredményeznek az egyetemista lányokban tanulmányaik során, valamint a tanárnők akadémiai karrierjének előrehaladásában.
Jelentősebb publikációk:
Zs. Szakállas–K. Lendák-Kabók 2011: Some Introductory Aspects of Econimic Analysis of Law. – Škola biznisa. 2. évf. 20. sz. 109–122. o.
J. Kabók–K. Lendák-Kabók 2012: The Decrease in the Number of Pupils as a Factor in the Financing of Elementary Education in the Repulic of Serbia. – Časopis „Zbornik VŠSSOV u Kikindi”. VII. évf. 2. sz. 169–180. o.
K. Lendák-Kabók 2013: Žene u parlamentima u Republici Srbiji. – Časopis Temida. Novi Sad. 133–147. o.
Lendák-Kabók K. 2013: Nemi egyenjogúság a Szerb Köztársaság, Vajdaság Autonóm Tartomány és az önkormányzatok képviselő testületeiben. – VMTDK Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferenica. 136–138. o. [absztrakt]
Lendák-Kabók K. 2014: Magyar egyetemi hallgatónők Vajdaságban – az Újvidéki Egyetem tudományterületeinek társadalmi nemek szempontú helyzetképe. – Németh Ferenc (szerk.): Régió és kultúra. Tanulmányok. MTTK. Szabadka 136–147. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyar tudományos utánpótlásnak a kétnyelvűséget értékként kell megélnie, és semmiképp sem hátrányként. Önbizalomra és kitartásra van szüksége, emellett még szorosabb összefogásra. Éreztetnie kell, hogy mindenki értékes és mindenki számít, hiszen ez a (sajnos) most már kis közösség egyetlen megmaradási lehetősége.
