Szabadkán született 1981-ben. 2011 óta a Belgrádi Obszervatóriumban dolgozik kutatóként. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán végezte csillagász és fizika tanári szakokon. Magyarországi tanulmányai alatt miniszteri ösztöndíjas volt. 2005-ben köztársasági ösztöndíjas. 2000, 2001 és 2004, 2005-ben részt vesz a helyi és Országos Tudományos Diákköri Konferenciákon. 2005-ben II. helyezést ér el a XVII. OTDK-án. 2006-ban az Ösztöndíj Alapítvány ösztöndíjasa. A 2011/2012-es és 2012/2013-as tanévekben Soós Kálmán ösztöndíjas. 2012-ben 3 hónapot tölt továbbképzésen Németországban (AIP, Potsdam) az EU-s BELISSIMA FP7-es projekt támogatásával. 2013-ban DOMUS magyarországi ösztöndíjas. 2010 óta a Belgrádi Tudományegyetem Csillagászati és Asztrofizikai Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Kutatási témája: II. típusú cefeida pulzáló változó csillagok statisztikai és összehasonlító analízise. Anyanyelvi szintű magyar és szerb nyelvtudás mellett, felsőfokú angol és alapfokú német nyelvvizsgákkal rendelkezik.
Tudományterület: természettudomáyok, fizikai tudományok, csillagászat
E-mail: mojur@aob.rs
A doktori értekezés témája:
A pulzáló változó csillagok jelentősége már a XX. század elején kiderült, mert segítségükkel lehetővé vált más galaxisok távolságának meghatározása. E távolságskála alapjait a periódus–fényesség reláció fejezi ki, melynek lényege, hogy ha tudjuk egy pulzáló változó csillag periódusát, akkor a reláció alapján meghatározhatjuk az abszolút fényességét. Ezt felhasználva a mért látható fényességet a távolság modulus egyenletébe behelyettesítve megkapjuk a távolságot. A periódus–fényesség reláció pontosságát, több, természetükben különböző tényező befolyásolja egyszerre. Egyike e tényezőknek a pulzáló változó csillagok pulzációja. A II. típusú cefeida változócsillagok abban különböznek az I. típusúaktól, hogy ezek kis tömegű (kb. 0,5 Nap tömegűek) fémszegény csillagok, míg az I. típusúak fémgazdag, nagy tömegű csillagok. Ez azt jelenti, hogy a pulzációjuk más folyamatokból ered, de annak manifesztációja ugyanazt a függőséget eredményezi a csillagok periódusa és fényessége között. Bár régóta ismertek a tejútrendszerbeli II. típusú cefeidák, mégsem tanulmányozták őket behatóan. Az elmúlt húsz év csillagászati észlelő technológiák eredményeként mostanra több olyan égboltfelmérő projekt mérései elérhetők online, amelyek minősége és mennyisége lehetőséget ad a kiválasztott II. típusú csillagok pulzációs természetének részletes tanulmányozására. A legtöbbet használt módszer a fénygörbék Fourier-analízise. Eddigi eredményeink alapján azt mondhatjuk, hogy az egyéni csillagok klasszifikációjában történtek tévedések, amelyek mind a cefeidákkal történő távolság mérések, mind a további távolság mérési módszereinek pontosságát ronthatják. A II. típusú cefeidák további három altípusba oszthatók. Ezen altípusok egymáshoz viszonyított tulajdonságaiból szeretnénk többet megtudni a csillagok pulzációjáról.
Jelentősebb publikációk:
Jurkovic M.–Szabados L.–Vinkó J.–Csák B. 2007: Pulsation and Orbit of AU Pegasi. – Astronomische Nachrichten. 328. évf. 8. sz. 837. o.
Jurkovic M.–Vinkó J. 2008: Mapping Atmospheric Motions in Classical and Type II Cepheids. In: N. C. Santos–L. Pasquini–A. C. M. Correia–M. Romanielleo (szerk.): Precision Spectroscopy in Astrophysics. Proceedings of the ESO/Lisbon/Aveiro Conference Held in Aveiro/Portugal. Garching. Springer-Verlag. 165–168. o.
Vince O.–Jurkovic M. 2012: The Astronomical Station Vidojevica: the 60 cm Telescope. – Publications of the Astronomical Observatory of Belgrade. PAOB. Astronomical Observatory Belgrade. 91. sz. 77–82. o.
Martinović N.–Jurković M.–Stojanović M.–Vince O.–Bogosavljević M. 2012: Future Robotic Observatory on Mountain Vidojevica: Site and Equipment Specification. – Astronomical Society of India Conference Series. 7. sz. 187. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Rengeteg tehetséges vajdasági fiatal szakemberrel találkoztam eddig, ami nagyon nagy boldogsággal tölt el. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy a tudomány nem nemzetiség- és helyfüggő, bár nemzeti hovatartozásunk mindig is munkasságunk és életünk elválaszhatatlan része lesz.
