1985-ben született Zentán. Jelenleg doktorjelölt a Szegedi Tudományegyetem Növénybiológiai Tanszékén, ahol egyben tanszéki mérnökként dolgozik. 2009-ben szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán biológus szakon. 2010-ben felvételt nyert a SZTE Biológia Doktori Iskolájába. Kutatási témája: a növényi stresszválasz elemeinek tanulmányozása só- és ozmotikus stressz esetén (témavezető: Dr. Csiszár Jolán). Középfokú nyelvvizsgával rendelkezik német nyelvből. 2004-ben nappali tagozatos hallgatóként, 2010-ben doktorandusz hallgatóként elnyerte a Magyar Köztársaság Oktatási és Kulturális Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíját.
A SZTE TTIK rendezte 2008. évi őszi Tudományos Diákköri Konferencián III. helyezést, a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián 2009-ben II. helyezést ért el. 2013-ban a Szegedi Tudományegyetem Sófi József Alapítvány által meghirdetett pályázatán II. helyezést ért el (Biológia Doktori Iskola kategóriában). 2013-ban elnyerte az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjat. Társszerzője 7 folyóiratcikknek, 13 konferencia előadásnak és 11 poszternek, amelyek angol és magyar nyelven jelentek meg nemzetközi és magyarországi folyóiratokban, konferenciakiadványokban. Tagja a Magyar Növénybiológiai Társaságnak (MNT, 2009-től) és az Európai Növénybiológiai Társaságok Szövetségének (FESPB, 2009-től).
Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok, növénybiológia, növényélettan
E-mail: horvathedo@yahoo.com
A doktori értekezés témája:
A haszonnövényeinket érő stresszhatások, mint a szárazság és a talaj megemelkedett sókoncentrációja, a terméshozam csökkenését és a termés minőségének romlását eredményezik. A mezőgazdasági termelés hatékonyságának csökkentése következtében világszerte jelentős károkat okoz a sóstressz, ami akkor jelentkezik, ha a talaj sókoncentrációja (NaCl tartalma) meghaladja a növények optimális fejlődéséhez szükségeset. A növényekben elsődleges hatásként felborítja az ionegyensúlyt, azután – mint másodlagos hatás – hiperozmotikus stressz jelentkezik.
Fő kísérleti növényeim a vidékünkön is fontos gazdasági növénynek mondható paradicsom (Solanum lycopersicum) és a genetikai modellnövényként jól ismert lúdfű (Arabidopsis thaliana), amelyek sóstressz akklimatizációját tanulmányozom szalicilsav előkezelés hatása alatt. Doktoranduszként alkalmam nyílt a búza (Triticum aestivum) szárazságtűrésének és különböző nyárfa fajok (Populus sp.) szárazság- és nehézfém-toleranciájának vizsgálatára, amely kísérletek eredményei azonban nem képezik a doktori értekezésem szerves részét.
A glutation transzferázok (GSTk) az egész élővilágban elterjedt, diverz enzimcsaládot alkotnak, amelyek enzimatikus és nem-enzimatikus funkcióval rendelkeznek. Mind a stresszhatáskor keletkező káros vegyületek eltávolításában, mind a sejt antioxidáns homeosztázisának megőrzésében kulcsfontosságúak. Kísérleteimben a GSTk vizsgálatát helyezem a középpontba, az enzimatikus aktivitásukban és génkifejeződésükben bekövetkező változásokat vizsgálom. Emellett mérem más enzimatikus és nem-enzimatikus antioxidánsok szintjében bekövetkező változásokat szalicilsav és NaCl kezelés hatására paradicsom és lúdfű növényekben egyaránt.
Olyan rendszert szeretnék kidolgozni a lúdfű segítségével, amely alkalmazható lesz más gazdaságilag fontos növényekben (mint pl. a paradicsom) a stressz mértékének, az akklimatizáció folyamatának nyomon követésére. Eredményeim reményeim szerint segítenének új szempontokat találni a stresszkörülmények között is magasabb terméshozamot biztosító növények szelekciójához.
Jelentősebb publikációk:
Horváth E. 2009: Protoplast Isolation from Solanum Lycopersicum L. Leaf Tissues and their Response to Short-term NaCl Treatment. – Acta Biologica Szegediensis. 53. sz. 83–86. o.
Szepesi A.–Csiszar J.–Gemes K.–Horvath E.–Horvath F.–Simon M. L.–Tari I. 2009: Salicylic Acid Improves Acclimation to Salt Stress by Stimulating Abscisic Aldehyde Oxidase Activity and Abscisic Acid Accumulation, and Increases Na+ Content in Leaves without Toxicity Symptoms in Solanum Lycopersicum L. – Journal of Plant Physiology. 166. évf. 9. sz. 914–925. o.
Gémes K.–Poór P.–Horváth E.–Kolbert Zs.–Szopkó D.–Szepesi Á.–Tari I. 2011: Cross-talk between Salicylic Acid and NaCl-generated Reactive Oxygen Species and Nitric Oxide in Tomato During Acclimation to High Salinity. – Physiologia plantarum. 142. sz. 179–192. o.
Horváth E.–Gallé Á.–Szepesi Á.–Tari I.–Csiszár J. 2011: Changes in Aldehyde Oxidase Activity and Gene Expression in Solanum Lycopersicum L. Shoots under Salicylic Acid Pre-treatment and Subsequent Salt Stress. – Acta Biologica Szegediensis. 55. évf. 1. sz. 83–85. o.
Csiszár J–Gallé Á.–Horváth E.–Dancsó P.–Gombos M.–Váry Zs.–Erdei L.–Györgyey J.–Tari I. 2012: Different Peroxidase Activities and Expression of Abiotic Stress-related Peroxidases in Apical Root Segments of Wheat Genotypes with Different Drought Stress Tolerance under Osmotic Stress. – Plant Physiology and Biochemistry. 52. sz. 119–129. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Véleményem szerintem nem a tudományos utánpótlás jelenti a problémát, hanem a Vajdaság nyújtotta lehetőségek.
