1983-ban született Topolyán. Jelenleg Újvidéken él, és az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán tanársegédként dolgozik, ahol biológiával, környezetvédelemmel, valamint környezetismerettel kapcsolatos módszertani tárgyak gyakorlati óráit tartja a jövendőbeli tanítóknak és óvodapedagógusoknak. Okleveles biológusi diplomát 2007-ben, mesteri fokozatot egy évvel később szerez az Újvidéki Egyetem Természettudományi Karán. 2008 óta doktori tanulmányait folytatja ugyanebben az intézményben. Doktori értekezésében a növények élettanával foglalkozik. Kutatási témája: a bükk (Fagus sylvatica L.), a lucfenyő (Picea abies [L.] Kartsten) és a jegenyefenyő (Abies alba Mill) élettani jelenségeinek megfigyelése Szerbia természetvédelmi területein (témavezető: Dr. Slobodanka Pajević és Dr. Saša Orlović). A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjasa (2008, 2009, 2011). 2012-ben pedig elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Balassi Intézet fiatal határon túli magyar oktatói ösztöndíját. 2011 óta tagja a tantárgyak és tanárok szakmai továbbképzését elősegítő tartományi projektnek („Povezivanje nastavnih predmeta i stručno usavršavanje učitelja”).
Tudományterület: természettudományok, biológiai tudományok, növényélettan
E-mail: horakrita83@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A munkában Szerbia természetvédelmi területeinek fás szárú növényei kerülnek bemutatásra. A kutatások a Fruška Gora Nemzeti Park, a Tara Nemzeti Park, a Kopaonik Nemzeti Park és a Stara planina területén folytak. A vizsgálatok a bükk (Fagus sylvatica L.), a lucfenyő (Picea abies [L.] Kartsten) és a jegenyefenyő (Abies alba Mill) hegyvidéki populációinak az élettani változásait kutatják, a szárazság, illetve a vízhiány és a hegyen való elhelyezkedés, ill. lejtés összefüggésében. A mérésekre 2011 és 2013 között került sor.
A bükk, jegenye- és lucfenyő fajok populációi kiemelkedő helyet foglalnak el Közép- és Dél-Európa hegyi ökoszisztémáinak felépítésében, biztosítva azok stabilitását, ugyanakkor fontosak a biodiverzitás szempontjából is, de az erdőgazdálkodásban is az egyik fő biomasszaforrást képezik.
Három vegetációs időszakon keresztül (minden év júniusától októberéig) figyeltük meg a különböző élettani jelenségeket azoknál a populációknál, amelyek a hegyek más-más tengerszint feletti magasságain helyezkedtek el, ill. különböztek abban a tekintetben, hogy a hegytetőn, a lejtőn, illetve a hegy lábánál voltak megtalálhatók, így az adott fajok vízhez való hozzáférése a talaj változó nedvességtartalma miatt is különbözött.
Mértük a fotoszintézis intenzitásának változásait, a párologtatást, a vízhasznosító képességet, a sztómák konduktanciáját, a levelek hőmérsékletét, valamint a talaj nedvességtartalmát, majd ezt összevetettük a 8 hetes csapadékmennyiség átlagával és a levegő hőmérsékletének változásaival. Meghatároztuk továbbá a fotoszintetikus pigmentek (Chla, Chlb, Chla+b, karoten) mennyiségét, valamint a makroelemek havi és éves változásait. Összefüggést kerestünk a különböző élőhelyek, hónapok és évek között.
A kapott eredmények segítettek arra rámutatni, hogy a szárazság – ami a XXI. században ezen a vidéken a globális klímaváltozás egyik jelentős következménye –, hogyan hat ki ezeknek a Balkán-félszigeten őshonos és domináns fajoknak a túlélésére és elterjedésére, ill. az hogyan befolyásolja az élőhelyeik elmozdulását, eltolódását.
Jelentősebb publikációk:
Czékus G.–Horák R. 2010: Biológia könyv a tanítóképzőkar hallgatói számára. Szabadka. ÚE MTTK. [E-book]
Cekuš G.–Horak R. 2010: Prikaz najstarijih matičnih knjiga Subotice – biodemografska analiza. – Glasnik antropološkog društva Srbije. 45. sz. 53–64. o.
G. Cekuš–R. Horak 2012: The Realization of Integrated Education in Primary School First and Second Grade Classes. Theory and Practice of Connecting and Integrating in Teaching and Learning Process. Faculty of Education in Sombor. 37–50. o.
Major L.–Horák R. 2013: The Eco-friendly Habits of Lower Primary School Pupils in Vojvodina. – Évkönyv. Tanulmánygyűjtemény. Szabadka. ÚE MTTK. 242–249. o.
Czékus G.–Major L.–Horák R. 2013: A környezetünk és a környezetismeret módszertana. Tankönyv. Szabadka. ÚE MTTK.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Úgy vélem, Vajdaságban nagyon sok tehetséges fiatal tevékenykedik, akik szépen teljesítenek vagy itt a szerbiai vagy valamelyik magyarországi doktori iskola doktoranduszaként. Ezek a fiatalok jórészt itt szándékoznak maradni Vajdaságban, és így hozzájárulnak ahhoz, hogy Vajdaságban megfelelően képzett, minőségi tudással és életfelfogással rendelkező fiatal utánpótlás alakulhasson ki.
