1978-ban született Újvidéken. 2007 óta a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon dolgozik. Diplomát a Szegedi Tudományegyetem, német nyelv és irodalom szakán szerez 2003-ban. Oklevelét a Belgrádi Egyetemen honosítja (Filološki fakultet, Univerzitet u Beogradu, germanistika). 2005-ben a Szegedi Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán egyetemi hittanári képesítést szerez. Posztgraduális képzéseit a Belgrádi Egyetemen folytatja. 2009-ben mesterfokozatot szerez (Filološki fakultet, Univerzitet u Beogradu, germanistika), majd ugyanebben az évben és intézményben – kulturológia szakon – tovább folytatja tanulmányait doktori képzésen. 2007-ben német nyelvből nemzetközi nyelvizsgáztatási jogot szerzez (ÖSD). 1992 óta aktív tagja a Vajdasági Magyar Cserkész Szövetségnek; az észak-bácskai cserkészkörzet titkára 2000–2011 között. 2000–2008 között 5 Caritas projekt megírásában és projektmenedzselésében vesz részt (drogprevenció szabadkai általános iskolákban, hátrányos helyzetűek integrálása a társadalomba).
Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok, kulturológia
E-mail: picurka2@gmail.com
A doktori értekezés témája:
Dolgozatom a Vajdaságban letelepedett svábság és a magyarság együtt- és egymás mellett élését kívánja bemutatni a két háború között, elsősorban a magyar Kalangya folyóirat tükrében.
A vajdasági magyarok irodalmának alakulását és fejlődését legjobban a folyóiratokban és a periodikusan megjelenő publikációkban tudjuk nyomon követni. Bányai János is kiemeli a folyóirat-kultúra fontosságát, mely az irodalomkultúra terjedésének fő mozgatója.
A vajdasági magyar irodalom az I. világháború befejezésével indul. Megalapítója Szenteleky Kornél (1893–1933) költő, szerkesztő, műfordító, orvos, aki elindította és szerkesztette a vajdasági irodalmi folyóiratokat (Vajdasági Írás 1928–1928, A Mi Irodalmunk 1930–1933, Kalangya 1932–1944).
Biográfiák, irodalomtörténetek, hagyományok ismerete nélkül, földrajzi, politikai föltételek, nyelvi változások kutatása nélkül, nem lehet egy kisebbséget megismerni. Az újságok és folyóiratok, elsősorban mint „hírnökök” és „üzenetek” nem csak az aktuális események közvetítése miatt fontosak egy közösség számára, egy adott kor aktuális információi idővel történelmi jelentőséget kapnak.
A folyóirat kutatásának kétféle alaptípusával dolgozom, melyeket legjobban Szeli István foglalt össze. Az első alapmódszer a pozitivista, adatfeltáró és -rögzítő, az illető sajtóorgánum minden részletére tekintettel levő, analitikus eljárás. E formális, részletkutató módszer mellett alkalmazom a szintetikus módszert is, amely a vizsgált anyag szellemi oldalát, belső világát, tartalmi mibenlétét kutatja.
A közismerten puritán és hangyaszorgalmú németek a Vajdaságban az anyaországukból hozott szokásaikat megtartották, de vajdasági sváb irodalom nem fejlődött ki. Egyetlen kulturális és irodalmi folyóiratuk a Volkswart (1933–) messzemenően nem foglalkozik olyan terjedelemben népük sorsával, jövőképükkel, kultúrájuk fejlesztési lehetőségeivel, mint a magyar lapok.
A két háború közötti magyar–német viszonyulás a Kalangya tükrében pozitív. Közismert szerzők elemzik és ismertetik a vajdasági németek gazdasági és kulturális törekvéseit, kiemelve a kisebbségi sorban élő magyarság szempontjából példaértékű, tehát követendő német tervszerűséget és programokat. A németség a Jugoszláv Királyságban ezt a figyelmet a maga részéről nem viszonozta, ellenérzését a Magyarországon folyó asszimilációs törekvésekkel indokolta. A németség nemzeti megújulása és identitáskeresése a bánáti sváb, magyarellenes Adam Müller-Guttenbrunnban találta meg önkifejezését, ami semmiképpen sem járult hozzá a magyar–német jóviszony kiépítéséhez.
Jelentősebb publikációk:
Hegedűs K. 2010: Kontakti raznih kultura kod Karla Maya u romanu „Kroz zemlju skipetara”. – Susret Kultura. Zbornik radova. Knjiga II. Novi Sad. 1231–1238. o.
Hegedűs K. 2010: Karl May i Kina (Roman Et In Terra Pax). – Zbornik. Filološka Istraživanja Danas FID 2010. Međunarodna konferencija. Univerzitet u Beogradu. o. n.
Hegedűs K. 2010: Kultúra, illem, nevelés (Rotterdami Erasmus illemkönyveiről). – Híd. 12. sz. 96–106. o.
Hegedűs K. 2013: Zavičajni romani Adama Milera-Gutenbruna. – Évkönyv. Szabadka. Újvidéki Egyetem. MTTK. 62–69. o.
Hegedűs K. 2013: Magyarok és svábok egymás mellett élése a Vajdaságban a két világháború között. – A Magyar Tudomány Napja a Délvidéken 2012. Újvidék. VMTT. 225–236. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A szerbiai tudományos konferenciákon számos kiemelkedő magyar kutatóval és tudóssal találkoztam. A felsőoktatási intézményekben is, ahol eddigi pályafutásom alatt megfordultam, segítőkész és motiváló magyar anyanyelvű tanárok vettek körül. Mély meggyőződésem és hitem, hogy egy ambiciózus, tehetséges és kitartó fiatalnak jó esélye van a szülőföldön való tudományos karrierre. Jó példa előttem a két háború közötti vajdasági németség összefogása, szervezettsége és így elért sikere.
