1988-ban született Szabadkán. Tanulmányait 2007-ben kezdte meg a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának fizika BSc szakán. 2008 óta a Magyar Fizikushallgatók Egyesületének tagja. Oklevelet 2010-ben szerzett, majd ugyanazon évtől fizikus MSc szakon folytatta tanulmányait. 2011 óta demonstrátorként, illetve oktatóként is részt vesz az egyetem munkájában. 2012-ben okleveles fizikusként végzett. Jelenleg Szegeden él, és 2012 óta a Szegedi Tudományegyetem Fizika Doktori Iskolájának doktorandusza. Kutatási témája: fotonikus optikai szálak vizsgálata spektrális interferometriával ultrarövid lézerimpulzusok segítségével (témavezető: Dr. Kovács Attila Pál). A szerb nyelv mint környezetnyelv ismerete mellett felsőfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Graduális tanulmányi alatt 2007–2012 között miniszteri ösztöndíjas. A 2010/2011-es, valamint a 2011/2012-es tanévben a Balassi Intézet Márton Áron Szakkollégium Tehetséggondozó Szakkollégiumi Program ösztöndíjában, valamint a Szegedi Tudományegyetem Sófi József Ösztöndíjának kiemelt kuratóriumi dicséretében részesült. A 2011/2012-es tanévben elnyerte Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának Városi Ösztöndíját. 2011-ben első helyezést, 2013-ban pedig a zsűri különdíját nyerte el az Országos Tudományos Diákköri Konferencián. 2012-ben a Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencián is szekcióelső lett. 2013-ban a Campus Hungary rövid tanulmányút és csoportos tanulmányút ösztöndíjasa három alkalommal (CLEO/Europe-IQEC, München, Németország, ELI Beamlines Summer School, Prága, Csehország, valamint Workshop on Specialty Optical Fibers and their Applications, Sigtuna, Svédország). A 2013/2014-es tanévben a Nemzeti Kiválóság Program Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjának nyertese.
Tudományterület: természettudományok, fizikai tudományok
E-mail: tgrosz@titan.physx.u-szeged.hu
A doktori értekezés témája:
Manapság az optikai szálak alkalmazása igen széleskörű, a telekommunikációban, az orvostudományban, a lézerfizikában, a szenzorikában és a fizika egyéb területein egyaránt. A hagyományos optikai szálak felhasználási korlátait feszegetve egyre nagyobb lett a törekvés az új alternatívák felkutatására. Az ún. fotonikus optikai szálak 1995-ös megjelenése új lehetőségeket nyitott. A fotonikus szálak apró, mikrométeres csövecskékből állnak, közepükön pedig egy szerkezeti hiba, hiányzó, vagy más méretű cső képezi a magot. Működési elvük a félvezetőkéhez hasonló, ugyanis itt is tiltott és megengedett sávok alakulnak ki, melyek a fényvezetést irányítják. Ezen alacsony veszteségű szálak sok kecsegtető tulajdonsággal bírnak: gondos tervezéssel elérhető bizonyos kulcsparaméterek, mint például a diszperzió és a kettős törés kontrollálása, a nemlinearitás csökkentése, kiküszöbölése vagy éppen növelése, csakúgy, mint az átviteli teljesítmény növelése. E tulajdonságok megfelelő manipulálása a rövidimpulzusú lézertechnikában nagy jelentőséggel bír, hiszen bizonyos torzító hatások kiküszöbölése ezen a területen különösen fontos. A kifinomult modellezési technikák ellenére a jelenleg alkalmazott gyártási eljárások nem garantálják, hogy a tervezett tulajdonságokkal bír majd a legyártott szál. Mérésekkel lehetőség nyílik a gyártási technológia hatásának figyelembevételére, mely visszacsatolással segíti tökéletesíteni a további tervezést.
Kutatásom célja ennek értelmében olyan mérési eljárás kifejlesztése és tökéletesítése, mellyel lehetőség nyílik különböző fotonikus optikai szálak torzító hatásainak, kettős törésének és becsatolástól függő tulajdonságainak vizsgálatára. Mérési módszerem a spektrális interferometria, melynek alapelve egy szélessávú fényforrással, például femtoszekundumos lézerimpulzusokkal kivilágított kétkarú interferométerrel előállított ún. interferogramok különböző mérési módszerekkel történő kiértékelése.
Jelentősebb publikációk:
T. Grósz–M. Kiss–A. P. Kovács 2013: Characterisation of Optical Pulses Travelling through a Photonic Crystal Fibre Using Fourier-transform Spectral Interferometry. – Proc. of SPIE 8775. Micro-structured and Specialty Optical Fibres II, 87750E.
T. Grósz–A. P. Kovács–M. Kiss–R. Szipőcs 2014: Measurement of Higher Order Chromatic Dispersion in a Photonic Bandgap Fiber: Comparative Study of Spectral Interferometric Methods. – Appl. Optics. 53. évf. 9. sz. 1929–1937. o.
T. Grósz–A. P. Kovács 2014: Higher Order Dispersion Measurement Using the Stationary Phase Point Method. – Proc. SPIE 9128. Micro-structured and Specialty Optical Fibres III, 91280R.
T. Grósz–A. P. Kovács–K. Mecseki–L. Gulyás–R. Szipőcs 2015: Monitoring the Dominance of Higher-order Chromatic Dispersion with Spectral Interferometry using the Stationary Phase Point Method. – Opt. Commun. 338. sz. 292–299. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Mind emberileg, mind tudományos tekintetben értékes, kivételes képességű egyének alkotta közösség, melynek sajnos nincs lehetősége a határon belüli érvényesülésre. Miután külföldön diplomát szerez, ott munkalehetőséget is könnyebben talál, így kitelepül Vajdaságból. Habár vannak törekvések a vajdasági tudományos élet fellendítésére, még igen hosszú időnek kell eltelnie, sok változásnak történnie, hogy a jelenleg kivándorló tudáspotenciált megtestesítő értelmiség számára vonzó legyen hazaköltözni, és tudását itthon kamatoztatni.
