1983-ban született. Tanulmányait Újvidéken végezte. 2009 óta a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tanársegédje pszichológiai témájú tantárgyakból. Az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Pszichológia Tanszékén diplomázott 2007-ben. Posztgraduális tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Pszichológia Doktori Iskolájában folytatta Kognitív Pszichológia, Pszicholingvisztika Alprogramon. Kutatási témája: érzelmek és érzelmi lexikon szerbiai egy- és kétnyelvű személyeknél (témavezető: Pléh Csaba akadémikus). Anyanyelvi szinten beszéli a szerb nyelvet, angol nyelvből Cambridge Advenced nyelvvizsgával rendelkezik, a német nyelvet alapszinten ismeri. Nemzetközi, szerbiai minisztériumi és tartományi projektumok résztvevője (Hungary–Serbia IPA CBC Programme, 2013–2014: Educational Cooperation for Disadvantageous Children and Adults, A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban, a korszerű európai régiómodellben, 2011–2014, Vajdasági magyar irodalom – kontextusok – identitáskódok, 2011–2014). A Szerbiai Pszichológiai Társaság, valamint a Nemzetközi Magyarságtudományi Társaság (International Association for Hungarian Studies) tagja.
Tudományterület: bölcsészettudományok, pszichológiai tudományok
E-mail: beagrabovac@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A nyelvi érzelemkifejezés az érzelmi élet egy speciális oldala, amely a mentális szótáron keresztül ragadható meg. A mentális lexikon a szavak jelentését, nyelvi jeleket és szabályokat tartalmazó tár (Honbolygó, 2008). Ebben a tárban az érzelmekre vonatkozó tudásunk is megtalálható fogalmak formájában, a szemantikus emlékezet speciális részeként (Wurm–Vakoch, 1996). Az érzelemkifejező és affektív szavakkal kapcsolatos eddigi kutatások azt jelzik, hogy a mentális lexikonban az érzelmi szavak elkülönülnek az absztrakt és a konkrét szavak kategóriájától (Altarriba–Benvenuto–Bauer, 1999).
Az elmúlt években jelentősen megnőtt azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek már nemcsak az egynyelvű, de a két- és többnyelvű érzelmi működéssel, lexikonnal is foglalkoznak (Eilola–Havelka–Sharma, 2007; Sutton–Altarriba– Gianico–Basnight-Brown, 2007). E kutatások specifikumaként a verbális szint nélkülözhetetlensége ismerhető fel. A kétnyelvűek vizsgálatánál a kiindulópont általában az, hogy az anyanyelvből gyorsabban és könnyebben előhívhatók a szavak, valamint, hogy az érzelmi töltéssel rendelkező fogalmak feldolgozása különbözhet az első és a második nyelvben. Sokak szerint az első nyelv az érzelmek nyelve, míg a második az érzelmi távolságtartásé (Pavlenko, 2006). Mindez releváns lehet az érzelmek vs. dimenziók kérdés értelmezését illetően is.
Kutatásom elméleti része az érzelmekhez és az affektív lexikonhoz kötődő eddigi megközelítéseket tárgyalja, kitérve az egynyelvű és kétnyelvű személyek sajátosságaira is. Ismerteti a kétnyelvű kognitív és affektív működéshez kötődő fontosabb kutatási eredményeket, az érzelmek, az érzelemfogalmak, továbbá az affektív töltéssel rendelkező szavak mérésére alkalmazott verbális és nonverbális, skálázásos és kísérleti módszereket.
Az értekezés empirikus részében szerbiai magyar egynyelvű és szerbiai szerb egynyelvű, valamint szerbiai magyar–szerb kétnyelvű személyek bevonásával vizsgálom az érzelmi lexikont s annak érzelemkiváltó értékét. A skálázásos módszerek közül a szemantikus és a konnotatív differenciált használtam, míg az érzelmi Stroop-feladat a kísérleti részhez tartozik.
A cél az egynyelvűek és a kétnyelvűek érzelmi világának, első és második nyelvének összehasonlítása különféle affektív verbális elemek vizsgálatával. A munka újdonsága és jelentősége abban rejlik, hogy a magyar és a szerb affektív lexikon kutatása Szerbiában és Magyarországon is egyelőre kivizsgálatlan terület, a kétnyelvű érzelmi lexikon elemzése pedig új irányzatnak számít a pszichológiában.
Jelentősebb publikációk:
Grabovac B. 2012: Kétszavas érzelmi Stroop-feladat egynyelvű és kétnyelvű vajdasági közegben. – A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban II. kötet. Állandó és változó a nyelvben. ÚE MTTK. Szabadka. 56–69. o.
Grabovac B.–Pléh Cs. 2013: Az érzelmek reprezentációja, feldolgozása, megnyilvánulása és tapasztalata kétnyelvű személyeknél. – Változó nyelv, nyelvváltozatok, területiség. A VII. Hungarológiai Kongresszus szekcióelőadásai. Kolozsvár. Bolyai Társaság. 45–67. o.
Grabovac B. 2013: Érzelmi színezetű szavak összehasonlítása a magyar és a szerb nyelvben. – Nyelvi jelenségek. A magyar nyelv a többnyelvű Vajdaságban. 3. kötet. Szabadka. ÚE MTTK. 28–43. o.
Grabovac B. 2013: Mérési módozatok a kétnyelvűség-kutatásban és az affektív tudományokban. In: Berényi János (szerk.): Tudományos diszkurzusok konferenciakötet. Vajdasági Magyar Tudóstalálkozó 2013. Újvidék.VMAT. 83–86. o.
Grabovac B. 2013: Translating Emotions – the Representation and Processing of Emotion-laden and Evaluative Words in Bilingual and Monolingual Individuals from Serbia. – Annales. Anali za Istrske in mediteranske studije. Series Historia et Sociologia. 23. évf. 2. sz. 423–438. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyar tudományos életet nagyban meghatározza a kisebbségi létből fakadó kérdésfelvetés, a speciális oldalról való megközelítés. A tudományos kutatásoknak sokszor különleges színezetet ad a határhelyzetben lévő élettér és létezés, aminek következtében a tudós munkáját sokszor egyfajta intrinzik motiváció hatja át.
