FRIDRICH BEÁTA, Ph.D.

friedrich1977-ben született Zentán, jelenleg Kishegyesen él. 2005-től a verbászi „Carnex” vágóhíd és húsfeldolgozó üzem környezetvédelmi osztályának vezetőjeként dolgozik. 2012-től a belgrádi MK Group Holding környezetvédelmi menedzsere is, ahol több mint 30 cég környezetvédelmi fejlesztését irányítja. Okleveles vegyészmérnök, az Újvidéki Egyetem Természettudományi-matematikai Kar Vegyészmérnöki Tanszékén szerez diplomát 2005-ben, majd ugyanezen év őszén beiratkozik a Természettudományi-matematikai Kar Vegyészeti-környezetvédelmi Tanszékének környezetvédelmi specialista képzésre. Miután megszerzi a specialista címet, 2008-ban ugyanezen a karon kezdi meg a környezetvédelmi doktori képzést. Kutatási témája: Szennyező anyagok kibocsátása a sertéstelepeken, és ezek hatása a talajvíz első vízadó rétegére (témavezető: Dr. Božo Dalmacija, egyetemi tanár). 2014-ben szerzi meg doktori fokozatát. A tudása tökéletesítése érdekében mind a környezetvédelem, a veszélyes anyagok és hulladékok területén, mind pedig az ivóvíz- és a szennyvíztisztítással foglalkozó technológiák fejlesztése és elsajátítása céljából több országba utazik (Nagy-Britannia, Írország, Ukrajna, Hollandia, Dánia, Ausztria, Magyarország, Németország és Szlovénia). 2010-ben, 2011-ben és 2012-ben a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztériuma és a Balassi Intézet ösztöndíjasa.

Tudományterület: természettudományok, környezettudományok, környezetvédelem
E-mail: fridrich.beata@carnex.rs, fridrich.beata.carnex@gmail.com

A doktori értekezés témája:
Egyetlen anyag, egyetlen kémiai vegyület sem veszhet el a környezetben, csak átalakulhat egyik formából a másikba. Minden termék, amit az ember a mindennapi életében használ, rövidebb-hosszabb idő elteltével hulladékká, az esetek egy részében szennyező anyaggá válik. A vízbe, a talajba és a levegőbe naponta, szinte folyamatosan szervetlen és szerves szennyeződések sokasága jut.
A sertéstenyésztésben a korszerű gyógyszerek ellenőrizetlen alkalmazása, illetve a fertőtlenítőszerek és a különböző takarmány-összetevők használata következtében, a felszín alatti vizek, az ivóvizek egyre aggasztóbb szennyezésével szembesülünk. Kutatómunkám során (2006–2013) több mint 500 talajvíz-, szennyvíz-, trágya-, takarmányminta laboratóriumi és statisztikai elemzését végeztem el, melyek által az első vízadóréteg és az ivóvíz szennyezettségének fokozódását figyelhettem meg. E célból a kutatás első fázisában a kijelölt sertéstelepeken 10 piezométert telepítettünk a vízminőségi paraméterek monitorizálására. Lényeges megemlíteni, hogy az effajta kutatás különös jelentőséggel bír a jövőbeli törvényhozatalban a talajvíz szennyeződésének elkerülése, illetve csökkentése szempontjából.
A kölcsönhatás a növénytermesztés és az állattenyésztés, illetve a xenobiotikumok megjelenése között egyértelmű. Nagyszámú növényvédő szer jelenhet meg nyomokban azokban a növényekben, amelyek a takarmány alapvető elemei. Mindezek mellett a sertéstakarmány alapvető összetevői közé tartoznak az olyan adalékanyagok is, mint pl. az ásványok, a mikro- és makroelemek, a vitaminok, az aminosavak, a probiotikumok, a nem fehérje eredetű nitrogénkészítmények stb. Azt azonban tudni kell, hogy ezek az anyagok megjelennek a sertéstrágyában is, mint ahogyan kimutathatóak a betegségek megelőzésére, illetve a gyógyítására használt gyógyszerkészítmények, valamint a tisztító- és fertőtlenítőszerek is.
A xenobiotikumok olyan anyagok, amelyek nem természetes összetevői az élő szervezetnek és a környezetnek. Jogilag jelenleg még nem szabályozott a legtöbb xenobiotikum koncentrációja az ivóvízben, a szennyvízben, a talajban, ill. a szerves trágyában, mert ezen a területen a tudományos kutatások kezdeti fázisban vannak még, és a tudomány nem rendelkezik elegendő, megbízható és pontos ismerettel mennyiségükről, negatív hatásaikról. A xenobiotikumok az emberi tevékenységek miatt a környezet minden részébe – még a nem célzott szegmensekbe is – eljutnak, és a tápláléklánc útján nagyon széles körben fejtik ki hatásukat potenciális veszélyt jelentve az emberi szervezetre is. Éppen ezért fontosak a sertéstenyésztés környezetre gyakorolt hatásait elemző kutatások, amelyek haszna és fontossága jelen pillanatban felbecsülhetetlen. A xenobiotikumok mind pontosabb észlelése a környezeti mintákban, valamint a jövőbeli törvényi szabályozások megjelenése, minden bizonnyal befolyásolni fogják az ivóvíz- és a szennyvíztisztítás technológiáinak változását és alkalmazását.
A szakirodalomban több helyen is megemlítik, hogy az egyes vegyi anyagok, amelyek nem rendelkeznek előírt határértékkel, soha nem lesznek jelentősek. Vajon azok a vegyi anyagok, amelyeknek jelenleg nincs előírt határértéke, biztonságosnak tekinthetők? Mi fog történni azokkal a xenobiotikumokkal, amelyek mennyisége nincs jogilag szabályozva, viszont kisebb-nagyobb mennyiségben már megjelentek az ivóvízben? Ki van a tápláléklánc csúcsán?

Jelentősebb publikációk:
Fridrich B.–Dalmacija B. 2010: Zabrinutost za budućnost? – Pojava ksenobiotika u životnoj sredini usled stočarske proizvodnje. – Kvalitet voda. 8. sz. 31–35. o.

Fridrich B.–Dalmacija B. 2011: Organic Xenobiotics in the First Layer of Groundwater Near Pig Farms. – Jaroslav Černi Institute for the Development of Water Resources. IWA Specialist Groundwater Conference. Belgrade. 411–415. o.

Fridrich B.–Stupavski J. 2012: Svinjogojski stajnjak – zagađujuća ili hranljiva materija? – Zbornik radova Međunarodne konferencije „Otpadne vode, komunalni čvrsti otpad i opasan otpad”. Udruženje za tehnologiju vode i sanitarno inženjerstvo. Čačak. 137–143. o.

Fridrich B. 2013: Izvod iz radne sveske postrojenja za prečišćavanje otpadnih voda IM Carnex. – Zbornik radova Međunarodne konferencije „Otpadne vode, komunalni čvrsti otpad i opasan otpad”. Udruženje za tehnologiju vode i sanitarno inženjerstvo. Subotica. 76–80. o.

Fridrich B.–Krčmar D.–Dalmacija B.–Molnar J.–Pešić V.–Kragulj M.–Varga N. 2014: Impact of Wastewater from Pig Farm Lagoons on the Quality of Local Groundwater. – Agricultural Water Management. 135. sz. 40–53. o.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Véleményem szerint az embernek nemzetiségétől függetlenül kitartónak, magabiztosnak kell lennie a munkájában, mindennél jobban kell törekednie arra, hogy valami sajátosat mutasson be a tudomány világának, és akkor a társadalom felfigyel rá. A tudomány, a kutatások nem ismernek határokat országok között. A lehetőségek, az alkalmak adottak, csak fel kell ismernünk őket.

Hozzászólások lezárva.