1987-ben született Zentán. 2006-tól Pécsen él és tanul. 2011-ben végzett a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karán mint okleveles építész. Diplomamunkájának címe: „Tiszavirág élet – tér” Magyarkanizsa_Szerbia, opponense: Pelényi Margit építész. Diplomamunkájával elnyerte a Breuer Marcell Doktori Iskola diplomadíját kiemelkedő színvonalú teljesítményéért. 2011–2012-ben a PTE PMMIK ingatlankataszter felmérőcsapat tagja. 2012-től a PTE PMMIK Breuer Marcell Doktori Iskola doktorandusz hallgatója valamint a C.S.Ő. Építésziroda Kft. építész munkatársa. Doktori kutatásának témája: téralkotás a kortárs művészet közegében – a koncepcionális tervezéstől a komplex tervezésig (témavezető: Dr. Kondor Tamás). A szerb nyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Kutatói munkássága során nagyfokú aktivitást mutat az oktatói tevékenységek szerves kiegészítéseként működő szakmai programok (közéleti és hallgatói) koncepciójának megalkotásában, szervezésében és lebonyolításában. Ezek közül a legfontosabbak: a pécsi belváros jövőképét kutató „BELVÁROS.LIKE”, Pécs városfejlesztési hatástanulmány Creative City, PTE PMMIK ÉPÍTÉSZET MA kortárs építészeti rendezvénysorozat szervezői közösség tagja (megvalósult programok közül néhány: SAGRA Architects, Karácsony Tamás, Rádóczy F. László, Jan Werner, Max Bill stb.). A Juhász Jenő Szakkollégium tagjaként speciális szerkezeti kérdésekkel foglalkozott, az ökoépítészet területén különleges homlokzatképzések témájában. Mint doktorandusz hallgató kiemelkedő eredményeket ért el: a Fiatalok Feketén Fehéren c. pályázaton díjazott volt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ötletpályázatán megvételt nyert, a Pécs-Györgytelep pályázaton 3. helyezett volt, az Atelier Urbain Aix 2040 Edition 2013 nemzetközi városfejlesztési workshopon Franciországban, Aix en Provence-ban 1. helyezett volt. 2013 októberében kutatómunkájával elnyerte az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíjat a konvergencia régiókban. Doktori képzése során bekapcsolódott az Építéskivitelezési és Mérnöki Menedzsment Tanszéken folyó tervezői és kutatói munkába, amelynek legjelentősebb produktuma a kalocsai kinetikus múzeum megtervezése volt. Mindemellett számos építészeti projektben vett/vesz részt. Részt vesz a Pécsi Tudományegyetem oktatói tevékenységében, workshopokat szervez. Munkássága a kutatást és az építészeti koncepcióalkotást kiegészítve túllép az egyetemes értelemben vett laboratóriumi környezeten és az egész várost használja élő, aktív, folyamatos akciókat és reakciókat generáló műhelyként.
Tudományterület: művészetek, építőművészet
E-mail: renifogas@gmail.com
A doktori értekezés témája:
Ahogyan minden tudományág az embert veszi alapul, az építészet fő rendeltetése is az emberszolgálat, maga a humánum. Cságoly Ferenc szavaival: „Minden középület (jó esetben) egyedi és szuverén, csakúgy, mint egy ember. De ugyanúgy, mint az ember, az egyedi középületek is ezer szállal kapcsolódnak másokhoz. Ugyanúgy, mint az ember, családokhoz tartoznak. Ugyanúgy, mint az embernek, vannak rokonai, közeli- és távoli ismerősei akár funkcionálisan, akár tágabb, építészeti értelemben. És ugyanúgy, mint minden embernek, a középületeknek is van származása, vannak ősei, felmenői. Egy ember önmagában, kapcsolatrendszeréből kiszakítva, nehezen értelmezhető. De megismerhető – részben legalábbis – a kapcsolataiból, a családján keresztül, a családja múltján keresztül is. Ugyanígy a középületek is.”
Az építészet az egyetlen olyan diszciplína, mely egyesíti magában a tudományos és a művészeti szempontokat. Az autonóm és alkalmazott művészeti alkotások alapját mindkét esetben a koncepció, majd a végletekig átgondolt részletek adják, egy olyan komplex folyamat, amelyben az egész felől közelítünk a részletek felé, a koncepció szépségétől a részletek szépségéig. A komplexitás nem csak a műszaki tartalomra, hanem az építészeti munka érzékeny, társadalmi szerepvállalására is utal. A kutatás „gerincoszlopát” az ember, a tér és a környezet képezi. Az építésznek meg kell értenie a környezet emberre gyakorolt hatását, minden projektet megfelelően, átfogóan kell kezelnie, naprakésznek kell lennie, ami jelentős kutatást igényel az adott projekt adott témakörében. Tehát az építészetről egyre inkább interdiszciplináris módon kell gondolkodnunk. Sokszor esünk abba a hibába, hogy a minket körülvevő környezetet elsősorban fizikai valóságként éljük meg, érzékeljük. Valójában azonban ennél többről van szó. Az építészet az, ami mindenben teremt – amit csak alkot – atmoszférát. Természetesen megold tárgyi problémákat is, létrehoz tárgyakat és mindenféle épületet, de az építészet pontosan annyiban esztétikus tevékenység, amennyiben a tereknek mindig bizonyos hangulatminőséget kölcsönöz, amennyiben atmoszférákat teremt. Az épületek, belső terek, közterek és városi terek mint kultúrterületek lehetnek felemelőek, nyomasztóak, világosak, hidegek, kellemesek és tárgyilagosak, sugározhatnak elutasító vagy hívogató, tiszteletet parancsoló vagy akár családias atmoszférákat. Maga a téralkotás a látogatót és használót megérinti vagy megragadja. Érzéki komponenseket határoz meg, színeket, felületképzést, vonalvezetést, elrendezést alkot. Az embernek a térhez való viszonya, magatartás- és viselkedésformája tehát az épületben valamilyen módon jelen van. Az építészet emberi igényeket akar jól megvalósítani és formába önteni az új alkotásaiban épp úgy, mint a már meglévő, régi épületek átalakításakor, hogy emberi módon használhassa azokat. Az építészeti térben az arányrendszer, az anyagok, a felületek, a formák és a fény intenzitásának helyes megválasztása nagy hangsúllyal bír az első benyomás létrejöttében. Minden építészeti eszköz jelet közvetít a szemlélő felé. Az összhatás – lehet az harmónia vagy diszharmónia – az, ami az emberben a hely szellemét, az építész üzenetét megjeleníti. Az építészet terei tehát nem csupán üregterek, negatív formák az élet számára, hanem a szellem szabad alkotásai. Ha építészeti műalkotásról beszélünk, akkor önmagáról a geometrikus absztrakcióról van szó, magáról a formáról, amivel tereket alkotunk, létrehozunk a tervezés folyamán. Ez az egyszerű szó az építészetelméletben alapvető jelentőséggel bír. A tér fogalmával, úgy érezzük, egyenesen az építészet lényegére tapintunk, hiszen az építészet kérdése sok tekintetben a tér kérdésévé vált. Az építészet manapság legalább olyan mértékben törekszik a látványosságra, mint a funkcionális igények kielégítésére. Ráadásul az új, számítógépes tervezőprogramok olyan formák megtervezését és felépítését tették lehetővé, amelyekről néhány évvel ezelőtt még csak nem is álmodhattunk. A tervezést szoftverek használata, a kivitelezést modern, számítógéppel vezérelt eszközök segítik. Ezek azonban nem csorbíthatják az ötlet eredetiségét, épp ellenkezőleg.
Jelentősebb publikációk/projektek:
Fogas R. 2012: House of Kinetic Art – Nicholas Schöffer Museum, Kalocsa. In: P. Ivanyi (szerk.): 8th International PhD and DLA Symposium. 50th Anniversary Architectural, Engineering and Information Sciences. Pécs. PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar. 54. o.
Fogas R. 2012: Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezetalakítási Ötletpályázat_megvétel. http://epiteszforum.hu/nke-kornyezetenek-rendezese-a-cso-epitesz-iroda-megvetelt-nyert-terve [2012. december 19.]
http://hg.hu/blog/15294-zobokie-az-orczy-kert [2012. november 23.]
Fogas R. 2013: Zarándok emlék/pihenőhely, Óbánya. In: Vojtek É.–B. Erdős M.–Juhász G. (szerk.): „Felelő(s) közösségek”/„Response-able Communities” nemzetközi konferencia kiadványa. Összefoglalók. Pécs. PTE. 60. o.
Fogas R. 2013: Mecsek Pilgrim Stairs/Memorial Site and Wall_Óbánya. In: P. Ivanyi (szerk.): 9th International PhD and DLA Symposium. Architectural, Engineering and Information Sciences. Pécs. PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar. 46. o.
Fogas R. 2013: Mecseki Szentek Zarándoklépcső-emlékhely, emlékfal http://epiteszforum.hu/mecseki-szentek-zarandoklepcso-emlekhely-emlekfal [2013. december 10.]
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Ebben a kérdésben nehéz állást foglalnom, de úgy vélem a vajdasági fiatal tehetséges generáció képes a nemzetközi kihívásokkal felvenni a kesztyűt, és a vajdasági magyar tudományos életet a prosperálás felé segíteni.
„Egyikünk élete sem könnyű. És akkor? Legyen bennünk kitartás, és mindenekelőtt bízzunk önmagunkban. Hinnünk kell benne, hogy tehetségesek vagyunk valamiben, és ezt a valamit – kerül, amibe kerül – meg tudjuk valósítani.” (Marie Curie)
