1986-ban született Újvidéken. Jelenleg Budapesten él, 2011 óta a Réti, Antall és Társai Ügyvédi Iroda PwC Legal ügyvédjelöltje. A Budapesti Ügyvédi Kamara Ügyvédjelölti Tagozatának elnöke. A Magyar Nemzeti Tanács Ifjúsági Bizottságának és a Szekeres László Alapítvány Kuratóriuma szaktestületének tagja. Jogász, az állam- és jogtudományok doktora diplomáját summa cum laude minősítéssel a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerezte meg 2010-ben. 2011-ben a New York Államban (USA) akkreditált, budapesti székhelyű Central European University-n (CEU) szerzett with merit minősítéssel LL.M.-et az összehasonlító alkotmányjog területén, az Európai Unió jogára szakosodva. 2012 óta PhD-tanulmányokat folytat a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának doktori iskolájában, a civilisztika modulban. Kutatási témája: az audit bizottság és a gazdasági társaságok egyéb, ellenőrző szerepet betöltő szervei tagjainak felelőssége (témavezető: Dr. Papp Tekla egyetemi docens). További kutatási, szakmai érdeklődési területek: az Európai Unió demokratikus deficitje, alkotmányos kisebbségvédelem, autonómiák. Felsőfokú szerb és angol, valamint alapfokú német nyelvtudással rendelkezik. A 2008/2009-es és a 2009/2010-es tanévben a kiemelkedő tanulmányi eredménnyel rendelkező és szakmai területen kimagasló munkát végző hallgatóknak adományozott köztársasági ösztöndíjban részesült. 2011-ben a CEU-n akadémiai kiválóságért Pro-Rektor Díjat és kiemelkedő tudományos teljesítményéért szintén elismerő díjat kapott, valamint ösztöndíjat nyert az University College of Dublin és a Trinity College könyvtáriban való kutatáshoz.
Tudományterület: társadalomtudományok, állam- és jogtudományok
E-mail: klenancmiklos@gmail.com
A doktori értekezés témája:
Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelvének („Irányelv”) 41. cikke előírja, hogy minden közérdeklődésre számot tartó jogalanynak rendelkeznie kell audit bizottsággal. Ennek megfelelően valamennyi EU-tagállam jogrendszerében (de például a szerb jogban és az Amerikai Egyesült Államokéban is) megtaláljuk a részvénytársaságok e szervét, melynek feladata különösen a pénzügyi beszámolás folyamatának, a belső ellenőrzés és a kockázatkezelő rendszerek hatékonyságának figyelemmel kísérése, az éves beszámolók könyvvizsgálatának nyomon követése, és egyéb, a jog szerinti (kötelező) könyvvizsgálóval kapcsolatos teendők ellátása. Az Irányelv rendelkezései nem írják elő, hogy az audit bizottság hány tagból kell, hogy álljon, de a bizottság összetételével kapcsolatban annyi megkötést tartalmaznak, hogy legalább egy tagnak függetlennek kell lennie, és rendelkeznie kell számviteli és/vagy könyvvizsgálati szakértelemmel.
Miután maga az Irányelv nem határozza meg, hogy az audit bizottság tagjaira – feladataik ellátása során – milyen felelősségi mérce az irányadó, ennek megállapítása a tagállami, azaz a nemzeti jogok feladata. Kutatásaim során elsődlegesen ezt a kérdést vizsgálom, azt, hogyan alakul az audit bizottsági tagok felelőssége. Ha igazgatótanácsi tagok, akkor a vezető tisztségviselők, ha pedig felügyelőbizottsági tagok, akkor a rájuk irányadó felelősségalapító szabályok szerint? Úgy, mint a könyvvizsgálók esetében, lévén, hogy feladatkörük lényegi része a könyvvizsgálathoz és a könyvvizsgáló személyéhez kapcsolódik? Esetleg speciális felelősségi alakzattal kell számolnunk?
Tekintettel arra, hogy a kérdést (legalábbis a magyar) jogirodalom nemigen tárgyalja, és irányadó felsőbírósági ítélet sincsen, a klasszikus értelmezési módok: nyelvi, logikai, teologikus stb. mellett az összehasonlító jog módszerét is segítségül hívom, és egyrészt – a magyar jog mellett – a külföldi jogi megoldásokat is megvizsgálom, másrészt pedig figyelemmel vagyok a befektetői bizalom megerősítésére hivatott egyéb társasági jogi szervek tagjainak felelősségi konstellációjára.
Mindezeknek megfelelően áttekintem a könyvvizsgálók, a belső ellenőrzés feladatát ellátók, a felügyelő- és az audit bizottsági tagok, valamint egyes független tanácsadók szerepét és a rájuk irányadó felelősségi alakzatokat, kitérek az általános polgári jogi felelősség szabályai mellett az esetlegesen alkalmazható speciális felelősségi konstrukciókra, és a magyar szabályozás mellett vizsgálom az EU-s, az angol, az USA-beli, a szerb és a horvát jogszabályokat, joggyakorlatot és jogirodalmat.
Jelentősebb publikációk:
Klenanc M.–Mészáros J.–Szondi I. 2007: A vajdasági magyarság oktatásügyi helyzete. – Acta Universitatis Szegediensis. Acta Juridica et Politica. 70. évf. 8. sz. o. n.
Klenanc M. 2011: Közbeszerzések Szerbiában. A közbeszerzési eljárásról röviden. – Acta Conventus De Iure Civili. Tomus XIII. 75–86. o.
Klenanc M. 2012: A magyar, a horvát és a szerb takeover-szabályozás harmonizáltsága az Európai Unió jogával. – Tudományos Diákköri Szemle. 421–453. o.
Klenanc M. 2014: Az audit bizottsági tagság kockázatai a gazdasági jog kriminalizálódásának korában. – Gazdaság és Jog. [megjelenés alatt]
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A fiatal vajdasági magyar tudományosságnak elsősorban lehetőségekre van szüksége – lehetőségre a kibontakozáshoz, a fejlődéshez, arra, hogy példát mutathasson, arra, hogy bizonyíthasson. Csak ezek a lehetőségek fogják tudni biztosítani a szellemi megizmosodást és alapot teremteni a fejlődéshez.
