1983-ban született Zentán. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Pszichiátriai Klinikájának központi gyakornoka. Általános orvosi diplomáját a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán szerezte 2009-ben. Ezt követően a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Orvostudományok (Klinikai Idegtudományok) Doktori Iskolájának hallgatója. PhD-oklevelét 2013-ban vette át. Kutatási témája: az idegrendszeri plaszticitás vizsgálata funkcionális MRI-vel. Témavezetői: Prof. Dr. Janszky József és Prof. Dr. Komoly Sámuel. 2012-ben Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Ösztöndíjának nyertese. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának levelező tagozatán hittanári diplomát szerzett 2010-ben. Nyelvismeret: szerb, angol, német.
Tudományterület: orvostudományok, klinikai orvostudományok, klinikai idegtudomány
E-mail: zsuzsakal@yahoo.com
A doktori értekezés témája:
A neuroplaszticitás az idegrendszer azon képessége, hogy külső vagy belső behatásokra rövid vagy hosszú távú funkcionális és szerkezeti változásokra képes. A neuroplaszticitás vizsgálata több módszerrel lehetséges, amely magában foglalja a morfológiai, sejt- és molekuláris biológiai, valamint elektrofiziológiai módszerek mellett az emberben leginkább alkalmazható funkcionális képalkotó eljárásokat, mint a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI). Egyik ismertetett vizsgálatunkban a beszédközpontok átszerveződését (reorganizációját) vizsgáltuk. Ismeretes, hogy a normál populációban a balkezesek megközelítően 30%-a és a jobbkezesek 4%-a mutat atípusos (jobb féltekei vagy kétoldali) beszéddominanciát. A jobbkezesség és a beszédközpontok balféltekei elhelyezkedése jelzi a kézhasználat és a beszéd szoros összefüggését. A legtöbb vizsgálat azt sugallja, a beszédlateralizáció jelenti az alapvető agyi aszimmetriát, a jobbkezűség pedig másodlagos jelenség. Szülési karfonat (plexus brachialis) sérülést szenvedett személyeknél funkcionális mágneses rezonancia képalkotás (fMRI) segítségével meghatároztuk a beszédközpontok lateralizációját. A sérülés miatt a vizsgálati személyek egy része csak egyik kezét tudta tökéletesen használni. Vizsgálatunk azt igazolja, hogy a jobb felső végtag (FV) sérülésének súlyossága és a kézhasználat diszfunkciója a beszédlateralizáció bal-jobb irányú eltolódásával jár. A jobb FV-sérült személyeknél erősebb a jobb féltekei beszéddominancia, összehasonlítva a bal FV-sérülést szenvedett vizsgálati alanyokkal. Pozitív korrelációt mutattunk ki a jobb FV mozgáskorlátozottsága, a sérült gyökök száma, illetve a jobb féltekei beszéddominancia között. A jobb FV-sérülése a beszédlateralizáció balról jobbra történő eltolódását válthatja ki, ami igazolja, hogy a kézhasználat befolyásolhatja a beszéddominanciát.
A másik bemutatott vizsgálatunkban pedig a motoros rendszer reorganizációját vizsgáltuk Parkinson-kóros betegeknél. A betegség jellemzője, hogy a tünetek mindig féloldali indulásúak. Később a tünetek a másik oldali végtagokban is megjelennek, de az aszimmetria a betegség teljes lefolyása alatt megmarad. Az fMRI segítségével vizsgáltuk az agyi motoros központok aktivitását a kéz négy ujjának passzív mozgatása közben. Ezáltal elkerülve azokat a különbségeket, amelyek a feladat végrehajtásának eltérő képességéből adódnak. A betegség aszimmetrikus kezdete alapján kialakított két betegcsoportban összehasonlítottuk az agyi aktivitást a két kéz passzív mozgatása során. Az elvégzett statisztikai elemzéseket, csoportanalíziseket követően, arra a következtetésre jutottunk, hogy a kevésbé érintett agyféltekében a motoros rendszerrel összefüggő areák, mint a primer szenzomotoros kortex, a szupplementer motoros area és a bazális ganglionok szerepet játszanak a motoros rendszer átszerveződésében Parkinson-kórban. Ezt a reorganizációt azonban azoknál a betegeknél tudtuk kimutatni, akiknél a betegség meghatározó tünetei elsősorban a jobb testfelet érintik. Ez természetesen indokolt, hiszen az írás, evés és más lényeges kézfunkciók igénylik a jobb (domináns) kéz zavartalan funkcióját.
Jelentősebb publikációk:
Auer T.–Pinter S.–Kovacs N.–Kalmar Z.–Nagy F.–Horvath R. A.–Koszo B.–Kotek G.– Perlaki G.–Koves M.–Kalman B.–Komoly S.–Schwarcz A.–Woermann F. G.–Janszky J. 2009: Does Obstetric Brachial Plexus Injury Influence Speech Dominance? – Ann Neurol. 65. sz. 57–66. o.
Kalmár Zs.–Woermann F.–Schwarz A.–Janszky J. 2009: Plasticity of Brain Lateralization in Epilepsy. FMRI studies. – Ideggyógy. Sz. 62. sz. 120–128. o.
Kalmar Z.–Kovacs N.–Perlaki G.–Nagy F.–Aschermann Z.–Kerekes Z.–Kaszas B.–Balas I.–Orsi G.–Komoly S.–Schwarcz A.–Janszky J. 2011: Reorganization of Motor System in Parkinson’s Disease. – Eur Neurol. 66. sz. 220–226. o.
Kalmár Z.–Kovács N.–Balás I.–Perlaki G.–Plózer E.–Orsi G.–Altbacker A.–Schwarcz A.–Hejjel L.–Komoly S.–Janszky J. 2012: Effects of Spinal Cord Stimulation on Heart Rate Variability in Patients with Chronic Pain. – Ideggyógy. Sz. 66. sz. 102–106. o.
Bone B.–Fogarasi A.–Schulz R.–Gyimesi C.–Kalmar Z.–Kovacs N.–Ebner A.–Janszky J. 2012: Secondarily Generalized Seizures in Temporal Lobe Epilepsy. – Epilepsia. 53. sz. 817–824. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Tehetséges, érdeklődő és nagyszerű ötletekkel rendelkező fiatalok vannak. A kutatásokhoz és a nemzetközi szinten jegyzett lapokban történő publikáláshoz szükséges elsősorban technikai és financiális háttér azonban jelenleg kevesek számára hozzáférhető és adott. Mindez azonban nem kizárólag a szűkebb régiónkat érintő probléma. A vajdasági magyar értelmiség megtalálja a lehetőségét a tudományos életben való eredményes részvételre, még ha átmenetileg külföldön is történik mindez, amely magában hordozza következményként azt, hogy a fiatalok egy része nem tér vissza szülőföldjére.
