DR. BERÉNYI ÁGNES, Ph.D.

berényi ágnes1984-ben született Szabadkán. Jelenleg Szabadkán él, és próbál mielőbb bekapcsolódni a vajdasági magyar oktatásba, illetve tudományos közéletbe. A Vajdasági Magyar Akadémiai Tanács tagja (2013). Okleveles klinikai kémikus. Diplomáját a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán szerezte 2008-ban. Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán, a Gyógyszertudományok Doktori Iskola, gyógyszerhatástan, biofarmácia és klinikai gyógyszerészet programjában folytatta, majd 2013-ban summa cum laude minősítéssel szerezte meg doktori fokozatát. Kutatási témája: újonnan szintetizált nem szteroid és szteroid vegyületek tumorellenes hatásának vizsgálata in vitro körülmények között (témavezető: Dr. Zupkó István). A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett, középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Egyetemi és doktori tanulmányait határon túli magyar ösztöndíjasként és miniszteri ösztöndíjjal végezte (2003–2011). Szegeden a Tudományos Diákköri Konferencián különdíjjal jutalmazták (2008). A Richter Gedeon Centenáriumi Alapítvány ösztöndíjasa (2011–2012). Tagja a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaságnak (2011-től). A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság ifjúsági pályázatán II. díjat nyert (2012). Mintegy kilenc nemzetközi publikációja és kilenc nemzetközi posztere jelent meg angol nyelven.

Tudományterület: orvostudományok, gyógyszertudomány
E-mail: berenyi.agi@gmail.com

A doktori értekezés témája:
A doktori értekezésem a rákkutatás témájában íródott. A rák hatalmas népegészségügyi probléma, világszerte vezeti a mortalitási és morbiditási statisztikákat. A felmérések szerint a férfiak körében a tüdőrák, míg a nőknél az emlődaganat a vezető ráktípus. A tumorok kialakulását máig nem kellően feltárt multifaktoriális okokra vezetjük vissza, melyek minden esetben a sejtek ellenőrzés nélküli szaporodását és differenciálódását váltják ki.
Vizsgálataink fő célja az elméleti megfontolások alapján kiválasztott szintetikus vegyületek antiproliferatív tulajdonságainak meghatározása és mechanizmusuk feltárása volt: 1. Újonnan szintetizált ösztron-16-oxim éterek antiproliferatív hatásának vizsgálata in vitro, humán tumoros sejtvonalakat használva. A leghatásosabb vegyületeket kiválasztottuk további kísérletsorozatra a lehetséges hatásmechanizmus leírása érdekében. 2. Módosított ösztránvázas szteroid (aglikon és glikoszteroidok) antiproliferatív hatásainak vizsgálata. 3. Korábban tervezett és szintetizált nem-szteroid 17β-HSD1 inhibitorok antiproliferatív hatásának meghatározása in vitro. A leghatékonyabb vegyületeket szintén további in vitro vizsgálatoknak vetettük alá az észlelt hatás lehetséges mechanizmusának feltárására. Az alkalmazott módszerek a következők voltak: sejtciklus analízis, fluoreszcens festési eljárás, BrdU beépülés, ill. kaszpáz-3 aktivitás meghatározása, valamint regulációs faktorok mRNS és protein szintű expressziójának vizsgálata (RT-PCR, ill. Western blot technika).
Az oxim funkció széleskörűen elfogadott szerkezeti elem az innovatív antiproliferatív hatóanyagjelöltek tervezésére. A vizsgálatba vont új ösztron-16-oximok gátolták a humán adherens tumorsejtek proliferációját, a legpotensebbeket további in vitro vizsgálatokra választottuk ki az észlelt hatás mechanizmusának feltárására. Ezek a vegyületek kiváltották az apoptózis morfológiai jellemzőit, fokozták a hipodiploid sejtek arányát, valamint a kaszpáz-3 aktivitását. Kezelés hatására csökkent a BrdU beépülés, ami a DNS-szintézis gátlására utal, valamint a sejtciklus S fázisában levő sejtpopuláció is. A talált hatásokat visszavezettük a sejtciklus G1–S átmenetét reguláló faktorokra, így emelkedett a p16 kifejeződése, csökkent a CDK4 és a Rb expressziója, valamint az utóbbi foszforilációja.
A vizsgált módosított ösztránvázas vegyületek (egy aglikon és két glikozidja) nem rendelkezik számottevő tumorellenes tulajdonsággal.
A vizsgált és természetes polifenolokkal szerkezeti hasonlóságot mutató 17β-HSD1 gátlók között szintén találtunk a referenciavegyülethez hasonló hatékonyságú származékokat. Ezek is előidézték a programozott sejthalál morfológiai és biokémiai jegyeit, melyek összhangban vannak a regulációs faktorok expressziójában talált változásokkal. A leghatékonyabb inhibitorok csökkentették a Rb és CDK2 kifejeződését, fokozták egyes tumorszuppresszorok (p21, p53) expresszióját, csökkentették a Rb foszforilációját. A 17β-HSD1 gátlása egy kellően szelektív beavatkozási pont az ösztrogénfüggő kórképek terápiájára. Az ilyen rendellenességek proliferatív jellegűek (endometriózis, tumor), így az alkalmazott szerek hormonális hatásain túl előnyösnek tűnik a direkt antiproliferatív tulajdonság. Eredmények bizonyítják, hogy e két farmakológiai tulajdonság összeegyeztethető, megalapozva ezzel egy új, kettős támadáspontú hatóanyagcsoportot. További – feltehetően in vivo – vizsgálatok dönthetik el, van-e gyakorlati előnyük az ilyen vegyületeknek a „tiszta” hatású farmakonokkal szemben.
Összefoglalva, eredményeink hozzájárulhatnak újabb szteroid-szerkezetű, ill. újszerű hatásmechanizmusú antiproliferatív hatóanyagjelöltek tervezéséhez.

Jelentősebb publikációk:
Fürst R.–Zupkó I.–Berényi Á.–Ecker G. F.–Rinner U. 2009: Synthesis and Antitumor-evaluation of Cyclopropyl-containing Combretastatin Analogs. – Bioorg. Med Chem Lett. 19. évf. 24. sz.

Vasas A.–Sulyok E.–Rédei D.–Forgo P.–Szabó P.–Zupkó I.–Berényi Á.–Molnár J.–Hohmann J. 2011: Jatrophane Diterpenes from Euphorbia Esula as Antiproliferative Agents and Potent Chemosensitizers to Overcome Multidrug Resistance. – J Nat Prod. 74. évf. 6. sz.

Berényi Á.–Frotscher M.–Marchais-Oberwinkler S.–Hartmann R. W.–Minorics R.–Ocsovszki I.–Falkay G.–Zupkó I. 2012: Direct Antiproliferative Effect of Nonsteroidal 17β–Hydroxysteroid Dehydrogenase Type 1 Inhibitors in vitro. – J Enzyme Inhib Med Chem. [megjelenés alatt]

Ekholm F. S.–Berényi Á.–Lagerquist L.–Saloranta T.–Zupkó I.–Schneider G.–Wölfling J.–Leino R. 2012: Cytotoxic Activity of Some Glycoconjugates Including Saponins and Anthracyclines. – Carbohydr Res. 356. sz.

Berényi Á.–Minorics R.–Iványi Z.–Ocsovszki I.–Ducza E.–Thole H.–Messinger J.–Wölfling J.–Mótyán G.–Mernyák E.–Frank É.–Schneider G.–Zupkó I. 2013: Synthesis and Investigation of the Anticancer Effects of Estrone-16-Oxime Ethers in vitro. – Steroids. 78. sz.

Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyar közösség jól képzett és mind szakmailag, mind emberileg nagy értékekkel rendelkezik. Jelen pillanatban szűkösek a tudományos élet kínálta lehetőségek, ám a megfelelő tudományos utánpótlás remélhetőleg elindul a fejlődés útján. Bízok a tudományos élet jövőbeni előrelépésében, amely a vajdasági magyar értelmiség szülőföldön maradását eredményezhetné.

Hozzászólások lezárva.