1986-ban született Szabadkán. Jelenleg Szegeden él, és a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) I. sz. Belgyógyászati Klinikáján dolgozik. 2012-ben a SZTE Általános Orvostudományi Karán fejezte be egyetemi tanulmányait. Az SZTE Elméleti Orvostudományok Doktori Iskola PhD-hallgatója. Fő érdeklődési területe a gasztroenterológia, azon belül a gyulladásos bélbetegségek. Kutatási témája: a gyulladásos bélbetegségek és infekt ágensek kapcsolata (témavezető: Dr. Molnár Tamás). További kutatási témák: calprotectin és MMP-9 diagnosztikus értéke gyulladásos bélbetegségekben, munkaképesség és aktivitáscsökkenés, továbbá hospitalizációs ráta gyulladásos bélbetegségekben. Nyelvtudás: szerb mint környezetnyelv, angol középfok, német alapfok.
Tudományterület: orvostudományok, klinikai orvostudományok
E-mail: balint.anita86@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A gyulladásos bélbetegség (Crohn-betegség és colitis ulcerosa) genetikailag fogékony egyénekben a normál bélflóra kóros immunválaszának eredményeként kialakuló krónikus gyulladásos reakció. A gyulladásos bélbetegségek hullámzó lefolyást mutató ismeretlen etiológiájú betegségek, amelyek során tünetmentes állapotok és fellángolások váltják egymást. Számos tényező kiválthatja a relapszust, azonban leggyakrabban ismeretlen marad a provokáló faktor. Ismert okok lehetnek bizonyos gyógyszerek (nem-szteroid gyulladáscsökkentők, antibiotikumok), stresszhelyzetek, valamint felső légúti, húgyúti és enterális infekciók.
Mindkét betegségben a remisszió elérése és fenntartása érdekében évekig tartó kortikoszteroid, immunmoduláns, illetve biológiai kezelés szükséges. A gyulladásos bélbetegekben az évekig tartó immunszuppresszív kezelés potenciális rizikót jelent a különböző fertőzéses megbetegedésekkel szemben. Az immunszuppresszív kezelésben részesülő gyulladásos bélbetegekben elvileg csökkenhet a védőoltás hatására létrejövő immunválasz – tekintettel a kórokozó szervezetbe jutása által kiváltott „normális” immunválasz hiányára. Ezt az elméletet azonban cáfolja több nemzetközi adat, és munkacsoportunk vizsgálati eredményei szerint is kiváltható védettség a megfelelő védőoltástípussal. A fertőző ágensek nem bizonyított, de lehetséges etiopatogenetikai tényezők lehetnek. Az utóbbi években a Clostridium difficile fertőzés vált a leggyakrabban diagnosztizált enterális infekcióvá, egyre gyakrabban fordul elő gyulladásos bélbetegek között is. A fertőzés klinikai lefolyása széles spektrumon mozog: a betegek egy része tünetmentes lehet, a klinikai megnyilvánulás az enyhe hasmenéstől az életveszélyes állapotig változhat. Bár a gyulladásos bélbetegségek etiológiája nem minden részletében tisztázott, az egyértelmű, hogy a genetikai és környezeti tényezők végül is az enterális immunválasz működés- zavarát idézik elő, amely táptalajként szolgálhat a bélflóra kényes egyensúlyának a felborulásához, és ezáltal az egyes pathogének elszaporodásához.
A bélflóra egyensúlya sérülékeny ebben a betegcsoportban, továbbá jelenősen fogékonyabbak a különböző fertőzésekkel szemben, így kiemelt figyelmet kell szentelni a kezelés során ezek megelőzésére.
Jelentősebb publikációk:
Bálint A.–Nagy F.–Kovács L.–Wittmann T.–Molnár T. 2012: Tumornekrózis faktor elleni antitest által kiváltott szisztémás lupus erythematosus metasztatikus Chron-betegségben. – Magyar Belorvosi Archivum. 65. évf. 4. sz. 261–263. o.
Bálint A.–Molnár T.–Szűcs M.–Farkas K.–Urbán E.–Nagy F.–Szepes Z.–Wittmann T. 2013: Clostridium difficile-infekció előfordulási gyakorisága a gyulladásos bélbetegségek relapszusa során – előzetes tanulmány. – Magyar Belorvosi Archivum. 66. sz. 80–86. o.
Farkas K.–Lakatos P. L.–Nagy F.–Szepes Z.–Miheller P.–Papp M.–Palatka K.–Bálint A.–Bor R.–Wittmann T.–Molnár T. 2013: Predictors of Relapse in Patients with Ulcerative Colitis in Remission after One-year of Infliximab Therapy. – Scand J Gastroenterol. [megjelenés alatt]
Molnár T.–Lakatos P. L.–Farkas K.–Nagy F.–Szepes Z.–Miheller P.–Horváth G.–Papp M.–Palatka K.–Nyári T.–Bálint A.–Lőrinczy K.–Wittmann T. 2013: Predictors of Relapse in Patients with Crohn’s Disease in Remission after 1 Year of Biological Therapy. – Aliment Pharm Ther. 37. évf. 2. sz. 225–233. o.
Bálint A.–Farkas K.–Szűcs M.–Szepes Z.–Nagy F.–Wittmann T.–Molnár T. 2014: Long-term Increase in Serum Cholesterol Levels in Ulcerative Colitis Patients Treated with Cyclosporine: an Underdiagnosed Side Effect Frequently Associated with Other Drug-related Complications. – Scand J Gastroenterol. 49. évf. 1. sz. 59–65. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Adott egy intelligens, rátermett, érdeklődő, tenni akaró fiatal generáció, de ahhoz, hogy megvalósuljon a dinamikus, nemzetközi színtérrel összehasonlítható tudományos élet, még jelentős támogatásra, anyagi forrásokra, oktatásfejlesztése lenne szükség.
