1976-ban született Szabadkán. Jelenleg Ómoravicán/Bácskossuthfalván él és dolgozik mint magyar nyelv és irodalom szakos tanár az Idős Kovács Gyula Általános Iskolában. A Moravicai Értelmiségi Fórum alapítója és vezetője 2000-től. Diplomáját 2002-ben szerezte az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén. 2009-ben megvédte mesterdiplomáját, és a doktori iskolában folytatta tanulmányait. 2012 óta doktorjelölt (témavezető: Dr. Hózsa Éva egyetemi tanár). Kutatási témája: a vajdasági magyar irodalom története, komparatisztikai kitekintés, Monarchia-sztereotípiák megjelenése a vajdasági magyar irodalomban. További kutatási területek: művelődéstörténeti és irodalomtörténeti kapcsolatok. 2010-ben és 2011-ben a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma, Balassi Intézet, majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma, Balassi Intézet (Magyarország, Budapest) ösztöndíjasa.
Tudományterület: bölcsészettudományok, irodalomtudományok
E-mail: crngabor@yahoo.com
A doktori értekezés témája:
Munkám komparatiszitikai tárgyú, amelynek során a posztmonarchiális irodalommal foglalkozom. A kutatás a Monarchia korához kötődik, ezért erre a történelmi korra és korszemléletre nagyobb figyelmet fordítok. A Monarchia-irodalom fontos sztereotípiákat hozott létre. A kutatásom szorosan összefügg a sztereotípiák vizsgálatával, ezért az identitás, az imagológia tudományterületének érintése nem kerülhető meg, illetve Lacan tükörkép-elmélete sem.
A fent említett elméleti tényezők gyakorlati vizsgálatát a kortárs vajdasági novellákon keresztül kívánom igazolni. A kutatás tárgyát főként Herceg János novellisztikájára, valamint Juhász Erzsébet novelláira szűkítem. Emellett persze kitekintést teszek az osztrák és a szerb novellairodalomra is az összehasonítás célzatával.
Feltételezésem szerint a kortárs vajdasági novellák gyakran írják tovább a Monarchia-sztereotípiákat, különös tekintettel az etnikai sztereotípiákra és a történelmi együttélésből fakadó sztereotípiákra. E sztereotípiák kialakulását történelmi, gazdasági, politikai tényezők befolyásolják. Nem kerülhető meg az elemzéskor a vidék sztereotip megjelenési formája, illetve a város vidékkel való szembenállása. Ezáltal a kulturális antropológia, az identitásvizsgálat a kutatás részegységét képezi.
Az értekezésben tárgyalom a sztereotípiák meghatározását, típusát és kialakulását. A továbbiakban elkerülhetetlen a Monarchia történelmi hátterének vizsgálata, mivel létrehozója a különféle sztereotípiák kialakulásának. Az uralkodó társadalmi és közösségi normák, értékek kijelölik az elkülönülés és elhatárolódás külső jegyeit, amelyek a novellákban éppúgy feltűnnek. Az elbeszélések feszültségforrásai a vizsgálat tárgyául választott sztereotípiák. Ugyanis a különbségeken alapul a feszültségforrás, amely sztereotípiává alakul és az pedig megbélyegzéshez vezet. E feszültségforrások rejtetten vannak jelen a novellákban, megjelennek a figurák jellemében, viselkedésében. Tükrözhetnek tudatosan vállalt csoportnormát is, pl. nyelvhasználat, öltözködés, szokások, hagyományőrzés stb. A különc magatartásjegy a magányossággal függ össze, míg a sztereotípia a felvállalt csoporttal és közösséggel. Így jelenhet meg az elkülönülés tárgyaként a falun belül élő etnikumok elkülönülése. A Monarchia-irodalom sztereotip jegyei felbukkanásának vizsgálatakor meghatározóak a külső ismérvek, így a szövegekben előforduló egyénre és csoportra jellemző viselkedések és szokások alapul vétele.
Jelentősebb publikációk:
Crnkovity G. 2011: Kulturális párbeszéd Herceg János és Konjović Milan művészetében. – Tanulmányok. 44. sz. 105–116. o.
Crnkovity G. 2011: A toposzkutatás és a tehetség nevelése. – A tehetséges tanulókkal való munka módszertana. Szabadka. MTTK. 569–581. o.
Crnkovity G. 2012: Az identitás és a nemzeti sztereotípiák lecsapódása Herceg János novelláiban. – Tavaszi szél 2012/Spring Wind 2012. Budapest. DOSZ. 214–218. o.
Crnkovity G. 2012: A festészet nyelvi sztereotípiái a két Viharban című kötetben. – Könyv, kommunikáció, kompetencia. Szabadka. MTTK. 234–243. o.
Crnković G. 2013: Nosztalgia az eltűnt idők után, avagy a Habsburg Monarchia mint a multikulturális együttélés hordozója. – Susret kultura II. Novi Sad. Filozofski fakultet. 1235–1244. o.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A vajdasági magyarság számához viszonyítva igen sok értékes fiatal dönt a kutatói, tudományos élet mellett. Fontos lenne ezeknek a fiataloknak kibontakozási lehetőséget adni, valamint olyan lehetőségeket keresni, amelyek teret adnak az ismerkedésnek, a barátkozásnak. Együttesen, egymás gondolatait megismerve lehetnek igazán sikeresek, és csak így közös erővel válhatnak mérvadó tényezővé a hazai tudományos életben. A tudományos utánpótlás fontos kérdéskör, és nagyon fontos lenne, hogy ennek szükségességét felismerjék a már régebb óta tevékenykedő kutatók, oktatók. Tudatosan kell törekedni arra, hogy engedjék kibontakozni a fiatal kutatókat.
