1979-ben született Nagybecskereken, ahol jelenleg is él és dolgozik angol szakos tanárként. Diplomát a veszprémi Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán szerzett 2002-ben. Tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskolájában folytatta Alkalmazott Nyelvészet alprogramon, 2012-ben szerzett abszolutóriumot. Kutatási témája: vajdasági magyar középiskolások kétnyelvűsége (témavezető: Dr. Navracsics Judit). Érdeklődési és kutatási területe: alkalmazott szociolingvisztika, alkalmazott pszicholingvisztika, kétnyelvűség, nyelvi jogok. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett felsőfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Tagja a CERGSLAM (Centra European Research Group for Second Language Acquisition and Multilingualism) nemzetközi kutatócsoportnak.
Tudományterület: bölcsészettudományok, nyelvtudományok, alkalmazott nyelvészet
E-mail: bajtai.anna@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A kétnyelvűségnek nagyon sok definíciója van. Bloomfield szerint az az egyén tekinthető kétnyelvűnek, aki mindkét nyelvben anyanyelvi kompetenciával rendelkezik, Haugen ezzel szemben azt állítja, hogy ha valakinek az anyanyelv mellett egy másik nyelven érthető megnyilatkozásai vannak, akkor kétnyelvű. Grosjean definíciója alapján viszont a kétnyelvűség két nyelv használata a mindennapokban. Ha elfogadjuk ez utóbbi meghatározást, akkor a vajdasági magyar anyanyelvű középiskolások kétnyelvűeknek tekintendők. Kétnyelvűségükről nem maguk döntöttek, a szerb nyelvet kötelező tantárgyként tanulják az általános iskola első osztályától kezdve; nem mint anyanyelvet, de nem is mint idegen nyelvet. Korábban környezetnyelvként definiálták, újabban a tantárgy hivatalos elnevezése „szerb mint nem anyanyelv”. Ennek azért tulajdonítok különösebb figyelmet, mert gond van a tantárgy tanítási módszertanával, és ebből kifolyólag az oktatás célja nem tud megvalósulni.
A kutatás célja információt kapni arról, hogy a középiskolás magyar diákoknak Vajdaságban milyen attitűdjük van a két nyelvvel kapcsolatban (magyar és szerb), a különböző nyelvi színterekhez mely nyelvek társulnak inkább, az írásbeli nyelvi produktumaikban is előfordul-e kódváltás, nyelvkeverés, illetve ugyanazon (hétköznapi) témában mi jellemzi nyelvi produkciójukat a két nyelvben.
Az utóbbit azért tartom fontosnak, mert az írásbeli (ön)kifejezés folyamata sokkal kontrolláltabb, mint a szóbeli, ahol a beszédpartner visszajelzései, a testbeszéd, a gesztikuláció és mimika nagymértékben segíthetik az üzenet átadását és megértését. Írásban tudatosabban törekszünk a nyelvhelyességre, a kódváltás elkerülésére. Amennyiben az utóbbi mégis előfordul, az határozottabb mutatója lehet a nyelvkeverésnek. Az írott szövegben előforduló főnevek, igék és főleg névmások száma viszont a szókincs fejlettségére utal. Az attitűd, a nyelvtanulás hossza, a nyelvek fontosságának értékelése és a két nyelven megfogalmazott szöveg elemzése összetettebb és árnyaltabb képet adhat a vajdasági magyar fiatalok (kétnyelvűségi) nyelvi kompetenciájáról is.
A kutatás alanyai középiskolás kollégisták, akik a Vajdaság különböző településeiről származnak. Mindannyian ugyanazt a nyelvhasználatról szóló kérdőívet töltötték ki, és ugyanarról a témáról írtak összefoglalót két nyelven. A kérdőív segítségével megállapítható a tömbben és szórványban élő diákok nyelvi attitűdje, nyelvi szokása, az írott szövegek elemzése pedig a nyelvhelyességre és a nyelvi kompetencia kérdéseire ad választ.
Jelentősebb publikációk:
Bajtai A. 2010: Mikes Melánia és a gyermekkori többnyelvűség. – Alkalmazott nyelvtudomány. X. évf. 1–2. sz. 157–168. o.
Bajtai A.–Balázs G. 2011: Ökolingvisztika. In: Balázs G. (szerk.): Nyelvészetről mindenkinek. 77 nyelvészeti összefoglaló. Budapest. 274–277. o.
Bajtai A. 2012: Muzslyai magyar–szerb kétnyelvű fiatalok nyelvi kompetenciája. In: Navracsics J.–Szabó D. (szerk.): Mentális folyamatok a nyelvi feldolgozásban. Budapest. Pszicholingvisztikai tanulmányok III. 247–253. o.
Bajtai A. 2012: Az oktatási nyelv és a magyar–szerb kétnyelvűség problematikája. – Tavaszi Szél konferenciakötet. Budapest. 650–656. o.
Bajtai A. 2012: Csernicskó I. (szerk.): Megtart a szó. Hasznosítható ismeretek a kárpátaljai magyar nyelvhasználatról. – Alkalmazott nyelvtudomány XII. évf. 1–2. sz. 158–162. o. [könyvszemle]
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Ami a magyarságkutatást és alkalmazott nyelvészetet illeti, Vajdaságban sok elismert és sokat idézett magyar tudós, kutató van, akik a fiatalabb generációknak ihletet és pozitív példát mutatnak, azonban félő, hogy a megfelelő (anyagi és munkahelyi) támogatás hiányában az ambíció csökkenni fog, vagy az utánpótlásként számon tartott fiatalok más országok intézményeiben néznek majd további lehetőségek után. Nem lenne szabad megengedni egy újabb hullámú értelmiség-elvándorlást.
