1988-ban született Vukováron, Horvátországban. Jelenleg Felsőhegyen él, 2013 óta a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskola szerb mint környezetnyelv tanára Adorjánon és Magyarkanizsán. A Magyar Nemzeti Tanács által szervezett, a középiskolák harmadik osztályát befejező tanulók számára megtartott nyári szerb nyelvi képzések vezető tanára 2012-ben és 2013-ban, az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karán az elsőéves hallgatók számára szervezett szerb nyelvi képzés tanára 2012-ben, valamint a szabadkai Műszaki Szakfőiskolán a 2012/2013-as tanév nyári szemeszterében tartott szerb nyelvi képzés vezető tanára. Diplomát az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Kara szerb Nyelv és Irodalom Tanszékén szerzett Szerb mint környezetnyelv szakon 2012-ben, ugyanezen a tanszéken 2013-ban mesteri oklevelet szerzett. Tanulmányait 2013-ban az Újvidéki Egyetem Bölcsészettudományi Karának Doktori Iskolájában folytatta az oktatás módszertana szakon. Kutatási témája: a szerb mint környezetnyelv oktatásának módszertani problémái (témavezető: Dr. Dušanka Zvekić-Dušanović). A magyar és szerb nyelv anyanyelvi szintű ismerete mellett angol nyelvből B2-es cambridge-i diplomával rendelkezik. 2008-tól 2011-ig Magyarkanizsa Község ösztöndíjasa, majd 2011–2012 között a Magyar Nemzeti Tanács demonstrátor-ösztöndíjasa. Mesteri tanulmányai idején Soós Kálmán ösztöndíjas.
Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, oktatásmódszertan
E-mail: mymyca@sksyu.net
A doktori értekezés témája:
Vajdaság bizonyos részein az emberek életét megnehezíti a szerb és bármely más nyelv ismeretének hiánya, többnyelvű világunkban képtelenek kitörni az egynyelvűség börtönéből. A problémát sokan az iskolai eredmények sikertelenségére korlátozzák, annak ellenére, hogy későbbi életük során is szembesülnek vele. A szerb nyelv környezetnyelvként szerepel a tantervben, habár a homogén lakosságú régiókban idegen nyelvként tekintenek rá. A probléma másik kulcsa a megfelelő szakemberek hiánya, amely szintén hatalmas hátrányt jelent. Kutatásaimban az okok feltárása mellett a lehetséges megoldások keresésével is foglalkozom, úgy az általános, mint a középiskolások és főiskolai hallgatók szerb nyelvi oktatásában. A legfőbb kérdés, hogy miért és hogyan sajátítják el a fiatalok könnyen és gyorsan az angol, vagy a német nyelvet, a szerb nyelv pedig miért marad teljesen idegen tizenkét év tanulás után.
A kutatás célja, hogy számos, az élet kínálta lehetőségektől elszigetelődő fiatal figyelmét felhívja arra, hogy a sokakat rettegésben tartó szerb nyelv könnyen elsajátítható és szükség van az ismeretére.
Jelentősebb publikációk:
Bognár I. 2011: Fordítói műveletek Bordás Győző Ég a kút! című regényrészletének szerb fordításában. In: Csányi E. (szerk.): 10. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia. Rezümékötet. Újvidék. VMFK. 203–205. o. [absztrakt]
Berta Bognár I. 2012: A környezetnyelv idegenségének környezetében. In: Csányi E. (szerk.): 11. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia. Rezümékötet. Újvidék. VMFK. 238–239. o. [absztrakt]
Berta I. 2013: Egy szerb nyelvkurzus módszertani aspektusai és tanulságai. In: Csányi E. (szerk.): 12. Vajdasági Magyar Tudományos Diákköri Konferencia. Rezümékötet. VMFK. 199–200. o. [absztrakt]
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Számos fiatal tehetség vész el a Vajdaságban csak azért, mert nem tud szerbül, vagy azért, mert elhiszi magáról, hogy a szerb nyelv ismeretének hiánya egy megváltoztathatatlan állapot, amellyel nem vághat neki álmai megvalósításának. Ha több fiatal merne kockáztatni, merne főiskolára, egyetemre iratkozni, nagyobb esély lenne a magyar közösség fennmaradására és megmaradására a Vajdaságban. Aki kockáztat, veszíthet. Aki nem kockáztat, már vesztett.
