1983-ban született Zentán, jelenleg Magyarkanizsán él, 2009 óta a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tanársegédként dolgozik. Diplomáját ugyanitt szerezte, okleveles tanító mesterszakon, majd 2011-től a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskola oktatásszociológia szakos hallgatója (romológia specializáción). Kutatási témája: inkluzív pedagógia (témavezető: Dr. Varga Aranka). Főbb kutatási területek: a vajdasági magyar tanulási zavarokkal küzdő kisiskolások felzárkóztatásának és tehetségazonosításának kérdései. Doktori tanulmányai alatt miniszteri ösztöndíjas.
Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, oktatásszociológia
E-mail: torteli.agi@gmail.com
A doktori értekezés témája:
Doktori értekezésemmel a tanulási zavarokkal küzdő tehetségek jobb megismeréséhez szeretnék hozzájárulni. Munkámmal további adalékokat nyújthatok a gyerekek e csoportjának kiemeléséhez; szükségesnek érzem egy olyan vizsgálati módszer kialakítását, amely segítségével a pedagógusok is azonosítani tudják a képességbeli kiegyensúlyozatlanságot. Az iskolai körülmények között is használható eljárásoknak az az előnyük, hogy a tanár saját eszközökkel mérheti fel a gyermek képességeit, erősségeit és gyengéit. Ezáltal szinte el is kezdődik a gyermek fejlesztése, hiszen már azzal, hogy a pedagógus megítélésében előnyösebb helyzetbe kerül a tehetséges gyermek, nagyobb esélye van a további fejlődésre (Herskovits–Gyarmathy, 1995).
Sokan ezek közül a gyerekek közül intelligenseknek tűnnek, de iskolai teljesítményeik gyengék. Munkájuk inkonzisztens, nagyon különböző szinten teljesíthetnek a különböző tantárgyakból. Gyakori, hogy a képességhiányok elfedik a tehetséget, és a gyermek átlagosnak vagy átlag alattinak mutatkozik. Gyakran számolnak be a tanárok arról, hogy nagy különbség van ezeknél a gyermekeknél problémamegoldó képességük, fogalmi gondolkodásuk és az iskolában szükséges képességeik – írás, olvasás és számolás – között. Silverman (1989) hangsúlyozza, hogy minden alulteljesítő gyermek megérdemli, hogy alaposan megvizsgálják képességeit. Az alulteljesítés hátterében sokféle ok húzódhat meg, és gyakran több tényező is szerepet játszik a szindróma kialakulásában.
A mai iskolai oktatásban a verbális készségek, a folyamatos felfogási beállítottság jelent előnyt, főleg az első években. Az írás, olvasás, és az alapvető számolási műveletek ezeket a funkciókat teszik fontossá. Azok a gyerekek, akik ezeken a területeken hiányosságokkal érkeznek az iskolába, hátrányba kerülnek és lemaradnak, pedig gyakran előfordul, hogy más funkcióik az átlagosnál sokkal magasabb szinten működnek (Révész, 1918). Ezek a képességeik kevéssé hasznosulnak az iskolában, a tanítók nem tekintik azokat a tehetség esetleges kezdeményének. Pedig az absztrakció, az összefüggések meglátása, szintetizálás, kontextusba helyezés mind fontos folyamatok. Ezekre azonban elsősorban a felsőbb osztályokban lesz szükségük a gyerekeknek, amikor már hangsúlyosabb az átfogó gondolkodás, szintetizálás, az összefüggések megtalálása. Néhány évi elmaradás és iskolai kudarc azonban ekkor már meggátolhatja a gyerekeket abban, hogy jól teljesítsenek a testhezállóbb feladatokban. Ehhez társulnak még az ellenállás és a motivációs problémák, így felső tagozatra alulteljesítővé válhatnak. A kiegyensúlyozatlan képességstruktúrájú tehetséges gyerekek elkallódása és képességeiknek esetleg devianciába való fordítása kirívó példája az iskolai oktatás hiányosságainak, ezért reményeim szerint, a probléma megvilágítása adalékot jelent majd az oktatás átformálásának szükségességét hangsúlyozó törekvésekhez.
Jelentősebb publikációk:
Törteli Á. 2011: A tanulási zavarokkal küzdő tehetséges gyerekek azonosítása Magyarkanizsán. In: Varjú Potrebić T.–Lepeš J. (szerk.): A tehetségek szolgálatában: III. Nemzetközi tudományos tehetséggondozó konferencia. Magyarkanizsa. Regionális Szakmai Pedagógus-továbbképző Központ. 301–306. o.
Törteli Á. 2011: Esélyegyenlőség és tehetségesség. Az iskolai követelményrendszerben alulteljesítő tehetségek felismerése. – A tehetséges tanulókkal való munka módszertana. Szabadka. Az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kara V. nemzetközi tudományos konferenciájának előadásai. 218–230. o.
Törteli Á. 2013: A roma/cigány nemzetiségű tanulók integrációs nehézségei Magyarkanizsa község általános iskoláiban. Debrecen. PhD konferencia 2013. [Konferencia CD]
Törteli Á.–Bagány I. 2013: Az inklúzióval kapcsolatos attitűdök vizsgálata. – Minőség és versenyképes tudás konferencia kötet. Neveléstudományi Konferencia. Kolozsvár. Babeş-Bolyai Tudományegyetem Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézete. [megjelenés alatt]
Törteli Á. 2013: The Interpretation of Inclusive Education in Serbia. – Évkönyv 2013. „Oktatás és Társadalom”. Neveléstudományi Doktori Iskola Évkönyve. [megjelenés alatt]
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Egyedül nehéz felzárkózni és folyamatosan jelen lenni a vajdasági magyar tudományos életben. Nagy szükség van a húzóerőre, amely lehet akár a doktoranduszszervezet vagy egyéni segítő is. Fontosnak tartom, hogy a már szakmailag elismert oktatók és kutatók vagy szervezetek felkarolják az utánpótlást, irányítsák és segítsék a tudományos életben való érvényesülését.
