1987-ben született Zentán. Jelenleg Szabadkán él, és nemzetközi projektasszisztensként dolgozik a Tisza Menti Információs Fejlesztési Központban (ICR) Magyarkanizsán. Okleveles tanító (2010), tanító – mester (2011), regionális kommunikátor (2011). Diplomáit az Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karán (Szabadka), valamint a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara szabadkai kihelyezett tagozatán szerezte. 2012 óta a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolájának hallgatója. Kutatási témája: kisebbségi oktatás Közép-Európában a Bologna-folyamat tükrében (témavezető: Dr. Kozma Tamás). További kutatási területek: a szerbiai felsőoktatás, különös tekintettel a magyar/részben magyar nyelvű felsőoktatásra. A szerb nyelv mint környezetnyelv mellett középfokú angol nyelvtudással rendelkezik. Tanulmányai alatt (2012–2015) miniszteri ösztöndíjas.
Tudományterület: bölcsészettudományok, neveléstudományok, oktatásszociológia
E-mail: atyimcsevlivia@gmail.com
A doktori értekezés témája:
Dolgozatom témája a kisebbségi felsőoktatás, melyben a bolognai folyamat hatásait vizsgálom a szerbiai és magyarországi felsőoktatási rendszerben. Kutatásom célja, hogy megismerjem, illetve összehasonlítsam a magyarországi és a szerbiai felsőoktatási rendszert, elsősorban a vajdasági magyar/részben magyar felsőoktatási rendszert, valamint e két országban az alulról kezdeményezett felsőoktatási intézmények helyzetét, illetve a bolognai rendszer bevezetése óta végbement változásokat ezekben az intézményekben.
Először is szeretném megvizsgálni általánosságban a két ország felsőoktatási rendszerét, Szerbiában elsősorban a vajdasági magyar/részben magyar felsőoktatást. Itt foglalkozom a kisebbség fogalmával, amely dolgozatomban kétféle interpretációban is megjelenik. Egyrészt, mivel a szerbiai felsőoktatási rendszer kutatásakor a vajdasági magyar/részben magyar felsőoktatásra helyezem a hangsúlyt, másrészt, viszont az alulról kezdeményezett intézmények tükrében is érvényes a kisebbség kifejezés, mivel ezen intézménytípusok száma országonként igen kicsi. Második lépésként szeretnék a fent említett intézményekről esettanulmányokat készíteni.
A téma fontosságát abban látom, hogy Magyarország és Szerbia felsőoktatási rendszere is sokat változott a bolognai folyamat hatására az utóbbi évtizedekben. Bár számos tanulmány foglalkozik a magyarországi és a szerbiai felsőoktatási rendszerrel külön-külön, valamint azokat szembeállítva, mégis úgy vélem, a téma igenis kutatható, hiszen a felsőoktatási rendszer folyamatosan változik. A változások pedig újabbnál újabb problémákat hordoznak magukban, melyekre mindig születik valamilyen megoldás, stratégia. Így azt hiszem, mindig érdekes lehet az újabb problémákat és az ezekre kínálkozó megoldásokat megvizsgálni, összehasonlítani, hogy ebből aztán megállapíthassuk, mely megoldások bizonyultak sikeresebbnek, hiszen az egyes felsőoktatási rendszereknek, akármekkora különbség is van köztük, lényegében azonos, vagy nagyon hasonló problémákkal kell szembenézniük.
Másodsorban abban látom még témám relevanciáját, hogy a magyarországi és a szerbiai (vajdasági) alulról kezdeményezett felsőoktatási intézmények hasonlóságait, különbségeit, problémáit és problémamegoldási stratégiáit tárom fel. Kiemelten fontosnak tartom, hogy megtudjuk, hogyan reagáltak ezek a hasonló intézmények a Bolognai folyamatra, milyen nehézségeket okozott működésük során, és egyáltalán egy ilyen alapítású intézménynek milyen nehézségei vannak Magyarországon (EU-tagállam) és Szerbiában (tagjelölt) az EU-integrációt tekintve. Lényegesnek tartom, hogy az intézmények megismerjék egymás helyzetét, mivel ez tanulságos lehet számukra.
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
Vajdaságban nagyon sok tehetséges fiatal, doktorjelölt él, akik sajnos külföld felé orientálódnak többféle okból kifolyólag. Arra kellene törekedni, hogy az értelmiség, a tudományos utánpótlás megtalálja a helyét hazánkban. Ehhez azonban több változásra is szükség lenne, például megfelelő munkahelyek megteremtésére, a tudományos élet fellendítésére és a fiatal tehetségek összefogására.
