1985-ben született Zentán, Adán nőtt fel. Jelenleg Keszthelyen, Magyarországon él és tanul ösztöndíjasként. A budapesti Corvinus Egyetem zentai határon túli levelező tagozatán végzett kertészmérnökként 2008-ban. Tanulmányait FAO ösztöndíjasként Keszthelyen folytatta. 2011-ben szerezte meg oklevelét a Pannon Egyetem keszthelyi kirendeltségén mint növényorvos. Ugyanabban az évben felvételt nyert a keszthelyi Növénytermesztési és Kertészeti Tudományok Doktori Iskola nappali (ösztöndíjas) képzésére. Kutatási témája: szőlővírusok kimutatási módszereinek fejlesztése és alkalmazása a szőlőültetvények vírusfertőzöttségének felmérésében (témavezető: Dr. Takács András Péter). Tagja a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarának és az MNT Növénykórtani Szakosztályának. Kutatási témája mellett más növények vírusfertőzöttségének felmérésében is aktívan részt vesz.
Tudományterület: agrártudományok, növénytermesztési és kertészeti tudományok, virológia
E-mail: apromelinda24@gmail.com
A doktori értekezés témája:
A kutatás célja a vírusfertőzöttség meghatározása a korábbi években nem vizsgált magyarországi borvidékek ültetvényein, és a korábban már vizsgált ültetvények vírusfertőzöttségének nyomon követése, illetve a korábbi eredmények összehasonlítása a várható új adatokkal. A kutatásba bevont szőlőültetvények különböző korúak és eltérő ökológiai adottságokkal rendelkeznek. Fontos célunk a génbankba elhelyezett szőlő levélsodródás vírus-3 (Grapevineleafrollassociatedvirus-3, GLRaV-3) izolátumok további vizsgálata, és Európában először ezen izolátumok teljes nukleotid sorrendjének a meghatározása. A lehetőségekhez mérten tervezzük további szőlővírus izolátumok molekuláris jellemzését, illetve Magyarországon új szőlővírusok azonosítását. A kutatás során a hazánkban eddig nem vizsgált borvidékek szőlőültetvényein vírustüneteket mutató és tünetmentes növényekről mintát gyűjtünk, feljegyezzük, és szimptomatológiai szempontból értékeljük a növényeken észlelt tüneteket. A gyűjtött mintákat speciális polietilén tasakba helyezzük, és a laboratóriumba történő szállításig hűtve, 3–5 °C-on tartjuk. A szerológiai vizsgálatok elvégzéséig fagyasztva –25 °C-on tároljuk. A növényminták vírusfertőzöttségét szerológiai DAS ELISA (Enzyme-linkedimmunosorbentassay, enzimhez kötött ellenanyag-vizsgálat) módszerrel, ill. polimeráz láncreakció (PCR) alkalmazásával határozzuk meg. Új kórokozók azonosítása során morfológiai – elektronmikroszkópos – vizsgálatok végzésére is sor kerül. A vírusok fenntartása és azonosítása során bioteszteket alkalmazunk, amelyekhez a kórokozók differenciáló és propagatív gazdanövényeit használjuk. A differenciáló tesztnövények esetében egyes növények fogékonyak a vírusra, mások pedig nem fertőzhetők, ennél fogva alkalmasak az egyes kórokozók elkülönítésére. Fás szárú bioteszt esetében a Vitis fajok és az indikátorfajták használata során oltást, a lágyszárú tesztnövények esetében mesterséges átvitelt használunk. A molekuláris vizsgálatokat elsősorban az ELISA és bioteszttel nem kimutatható vírusok esetében, valamint az új kórokozók vizsgálata során alkalmazzuk. A GLRaV-3 izolátumok esetében PCR technika alkalmazásával kerül sor a teljes nukleotidszekvencia meghatározására.
Jelentősebb publikációk:
Apró M.–Cseh E.–Daragó Á.–Papp M.–Gáborjányi R.–Horváth J.–Takács A. P. 2011: Búzaminták vírusfertőzöttsége Dél-Magyarországon. – XXI. Növényvédelmi Fórum. Keszthely. 13. o. [absztrakt]
Apró M.–Papp M.–Cseh E.–Gáborjányi R.–Horváth J.–Takács A. P. 2011: Dél-Magyarországi gabonatermő területek vírusfertőzöttsége. – Agrártudományi Közlemények különszám. 52–55. o.
Apró M.–Kelemen A.–Papp M.–Cseh E.–Takács A. 2012: A gabonavírusok károsítása Dél-Magyarországon. – XVIII. Ifjúsági Tudományos Fórum. Keszthely. 1–6. o.
Apró M.–Kelemen .A–Csáky .J–Papp M.–Takács A. P. 2012: Gabonavírusok előfordulása Dél-Magyarországon 2012-ben. – Journal of Agricultural Sciences. Acta Agraria Debreceniensis. Debrecen. 6th International Plant Protection Symposium at University of Debrecen. 50. sz. 17–19. o.
Apró M.–Cseh E.–Járvás M.–Csáky J.–Takács A. P. 2013: Magyarországon előforduló szőlővírusok 2012. évi vizsgálata. – Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest. 53. o. [absztrakt]
Gondolataim a vajdasági magyar tudományos életről és tudományos utánpótlásról:
A tudás az a hatalom, melyet az embertől soha nem vehetnek el, történjen bármi is. A megszerzett tudás arra szolgál, hogy megosszuk másokkal, hogy minél több ember tudjon jobbá, többé válni általunk, és nem arra, hogy lenézően ítélkezzünk mások nem tudása felett. Egy kis közösség életében a legfontosabb tudás pedig az összetartásban és egymás segítésében rejlik.
